Bye-bye, Stresszburg! – a tavaszi Haza és maradás hetünkben jó néhány nagyon zenész foglalt állást a menni vagy maradni kérdésben, sőt – az azóta gyanús pálmafás fotókat posztoló – borsodi rapper, Deniz Holnapután című dalát is ekkor bocsátottuk fel társblogunkban. Nem kellett hozzá sok idő, hogy megszülessen a témában Geszti Péter csattanós válasza is, aki régi kedvencünk, Sting Englishman in New York-ját dolgozta át finom iróniával a kalandozó magyarokra, akik aztán saját felvételeikkel járultak hozzá a Hungarian in Europe közösségi klipjéhez. PREMIER!

Geszti Péter (forrás: www.fb.com/hungarianineurope)

Egyik olvasatában arról szól Geszti Péter és a Gringo Sztár új dala, hogy túrórudis moralizálás helyett érdemes volna a külföldre szakadtak nézőpontjából is látni kivándorlásuk történetét, a miértek kurkászása helyett megkérdezni a berlini, londoni, párizsi magyarokat, hogy: végül is, megérte? Mert Budapestről nézve tűnhet úgy, hogy arrafelé kolbászból van a kerítés, de abban azért nincs vita Sting és Geszti között, hogy a „puszta helyett a pastát” választók bizony kis alienek maradnak mindig is.

Persze sokkal többről szól ez a dal, válogassatok az értelmezésetek között kedvetekre, hiszen Geszti Péter balkáni popos, klezmeres dallamokkal és rapbetétekkel ellenpontozza Sting lírai hangvételű dalát, saját keserédes soraival („Befog a nyugat, hol a kutya sem ugat meg, / Elmegyek idegenbe idegennek.”) pedig a külföldi magyaroktól kapott videókat állítja szembe, akik nem feltétlenül tűnnek olyan elkeseredettnek… Menni vagy épp maradni nehéz? Rátok bízzuk a választ!

Mert a magyar ember határtalan! – Geszti Péter vadonatúj értelmezése Sting világhírű szerzeményére, vagyis a Hungarian in Europe közösségi klipje következik!