Újabb öt albumba hallgattunk bele az elmúlt ötven év általunk legjobbnak tartott lemezei közül a Petőfi TOP 50 magyar album vasárnap esti, 8. adásában. Titkok, felhők, házak, testek, művek... – a válogatás ezúttal vegyes, de egy biztos: a különleges szólóénekesek és a karakteres frontemberek hete ez! 

Heti válogatásunkba került a nyolcvanas évek legnépszerűbb énekesnőjének LGT-s támogatással készült szólólemeze, a Pearl Jam és a Kispál és a Borz hatását egyaránt mutató, pécsi alternatív együttes egyik legerősebb albuma a 2000-es évek végéről, és egy olyan, tősgyökeres debreceni rockbanda albuma, akikkel mindig tudnak azonosulni a fiatal lázadók. A heti ötösben szerepel egy Depeche Mode-ra hajazó magyar együttes frontemberének ambiciózus, második szólólemeze, és a nyolcvanas évek legsikeresebb, nagy tömegeket megszólító rockzenekarának legnagyobb slágereit hozó, szintén kettes számú albuma. 

Katona Klári, a 30Y, a Tankcsapda, Ákos és az Edda vasárnap este megidézett albumait hétfőtől péntekig sorra visszahallgathatjátok a Kultúrfitneszben!

Petőfi TOP 50 magyar album - 8. adás: 

Katona Klári – Titkaim (1981)

30Y – No. 4 (2008)

Tankcsapda – Agyarország (2001)

Ákos – Test (1994)

Edda Művek – 2 (1981)

Hozzászólnál? Itt lehet!

Az iskola meghatározza az életünket. Persze van, hogy más formában, mint azt gondolnánk.

Az Alt-J nevű brit indie-pop formáció négy tagja a leeds-i egyetemen haverkodott össze 2007-ben. Egyikük bölcsészkedett, a másik három a képzőművészeti ismereteit gyarapította. Nyilván ezek a tanulmányok is hatással voltak későbbi alkotásaikra, de a legérdekesebb talán az, hogy – miután Joe Newman, a gitáros megmutatta a többi srácnak néhány szerzeményét és nekikezdtek a garázs-zenélésnek – a dalok sajátos hangzását a kollégiumi szobák szigorú csendrendelete alakította ki.

Nem volt szabad nagy zajt csapni, így hát a basszusgitár és a mély hangzású dobok helyből kiestek a pikszisből. Sebaj, a srácok nem adták fel, így is elhúzták a nótáikat, csak kicsit más hangzással. Mondhatjuk hát, hogy akár akarták, akár nem, az ő alkotásaikat jelentősen alakították a sulis évek.

2011-ig kellett ezen alternatív megoldásokkal lavírozniuk: ekkor fogták magukat, és Cambridge-be költöztek, hogy nagyobban, majd aztán még nagyobban utazzanak tovább.

Egy kaliforniai magazin kritikusa szerint az Every Other Freckle az a dal, amely tökéletesen ötvözi az azóta már Mercury-díjjal büszkélkedő banda minden tagjának legerősebb vonását. A zeneszakértők elégedetten állítják, hogy még ha romantikus hangulatban is találjuk az Alt-J-t, sohasem számíthatunk tőlük egy klasszikus szerelmes dalra. Kiváló példája ennek a szóban forgó alkotás: a dalszöveg meglehetősen nyers és kéjelgős megjegyzéseit csak az nem érti, aki nem akarja.

A zenemű erőteljes dobalapjai és sötét hangzása mellett a dupla-verziójú videoklipje is figyelemre méltó: egy férfi és egy női változat is készült belőle, melyek az eredendő bűnt mutatják be Ádám-és Éva-szemszögből.

Röviden: az Every Other Freckle igazi fiatalkori ösztönöket és gondolatokat fed fel. Ki tudja, talán ez is az iskolai évek alatt szerzett élmények utóhatása…

Szenes Laura 

Hozzászólnál? Itt lehet!

Nagy Feró feloszlatta a központilag ellehetetlenített Beatricét, és Németh Alajossal új zenekart alapított, a Bikinit, ahová vele ment a szintén ex-beatricés Vedres Joe is. Az új együttes dadaista punkzenét játszott, márpedig tanult zenészek szolgáltatták meg a hangszereket, ami nyilván hozzájárult a produkció színességéhez. Néha egy adott dalon belül váltakoznak a műfajok, a szövegek pedig - a korszak cenzúrázottságához mérten - merészek, frissek és fanyar humorról tesznek tanúbizonyságot.

Az élőben inkább performanszt, mintsem hagyományos rockkoncertet prezentáló és rengeteg hangeffektet bevető Bikini hihetetlen módon egy amerikai punkválogatásra is felkerült a Maradj már című számmal, amit a később a VHK-t is felkaroló Dead Kennedys frontembernek, Jello Biafrának köszönhettek. Ezen kívül is még sok jó dallal és meghökkentő pillanattal szolgál az album, ilyen például az Esti mese szignáljának váratlan felcsendülése, vagy a Henry Mancini-féle Peter Gunn, melynek a Duane Eddy által is játszott változatát formálták a saját képükre Feróék.


Az 1983-as albumot Nagy Feró és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 14-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Ha létezett a nyolcvanas évekbeli magyar underground újhullámnak zászlóshajója, az egyértelműen az Európa Kiadó volt. A szövegvilág és egyben a zenei megszólalás is közérthetőbb volt olyan korabeli zenekarokhoz képest, mint mondjuk a Bizottság, a Kontroll Csoport vagy az URH, így nem is csoda, hogy az együttes első lemeze szimplán a Popzene címet kapta.

A dalokból többek között kihallatszik a Joy Division és a Talking Heads hatása is, viszont amit hallunk, az Menyhárt Jenőnek és társainak köszönhetően is egy sajátos stílus. A frontember és Kiss László kiváló szövegeket írt az albumra, Dénes József "Dönci" gitározása pedig egyszerűen hanyatt vágja az embert. Többen hiányolták, hogy egy pár korai klasszikus nem került fel a debütre, de ettől függetlenül nem lehet panaszunk - a Küldj egy jelet, az Ez a város vagy a Minden eltörölve a nyolcvanas évek legjobb magyar dalai közé tartoznak.


Az 1987-es albumot Menyhárt Jenő és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 13-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A Hobo Blues Band egy kocsmából indult, annak ellenére, hogy Földes László - Henry Rollins-hoz és Angus Younghoz hasonlóan - antialkoholista. A HBB lett a blues magyarországi zászlóshajója, olyan elődök nyomdokain, mint Jimi Hendrix, a Doors, a Rolling Stones vagy a Cream. A Középeurópai Hobo Blues címre hallgató 1980-es debüt és a négy évvel későbbi monumentális Vadászat között jelent meg egy szintén jelentős albumuk, az Oly sokáig voltunk lenn, melyen többek között Bergendy István és Presser Gábor is vendégszerepel.

Tátrai Tibor gitár-, illetve Póka Egon basszusjátéka szokás szerint lenyűgöző, Hobo és Deák Bill Gyula pedig rendkívül hitelesen énekli a keserű blueshimnuszokat: a Középeurópai hobo blues I. alcímmel ellátott Tisztelet Muddy Watersnek, a Kőbánya blues, a Bill énekelte Hosszúlábú asszony és a címadó dal ma már örökbecsű klasszikusok.


Az 1982-es albumot Póka Egon, Tanka Balázs, Mc Columbo és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 12-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Újra hazánkban járt a népszerű dán popzenekar, a The Asteroids Galaxy Tour! Már több fesztiválunkon sikeresen szórakoztatták a közönséget, elég csak a Balaton Sound fesztiválra vagy a debreceni Campus Fesztiválra gondolunk. Ezúttal hétfőn este, a budapesti Dürer Kertben léptek a színpadra. A csapat karrierje nem éppen mindennapi módon indult, mivel az első demójuk után fel is figyelt rájuk Amy Winehouse menedzsmentje, s nyomban fel is kérték őket az énekesnő egyik koppenhágai koncertjének elő-zenekaraként! Ezután az Apple is az ő dalukat (Around The World) választotta ki az egyik új termékük aláfestő zenéjének, és innentől már nem volt megállás! A Petőfi Rádió a bzdapesti koncert előtt Mette Lindberg énekesnővel készített interjút.

Milyen finom is lehet egy jó baracklekváros gombóc - hát még, ha azt a baracklekvárt csókból főzték? Ez a recept az Anna and the Barbies 2010-es szakácskönyvében, a Gyáva forradalmár című albumon szerepel, és kiválóan bevált. Fejükbe is csapták séf-sapkájukat a Budapest Voices a capella együttes tagjai, akik rendszerint valamelyik magyar underground dalból főznek második fogást.

Persze baracklekvár és baracklekvár közt is rengeteg a különbség. A Gombóc eredeti verziójában értelemszerűen Anna hangja adja meg a fő ízesítést. Ezt a tökéletes arányú receptet nehéz lehet lemásolni - de mint Szőke Szandra, a Budapest Voices énekesnője és a Gombóc újragondolásának szólóénekese mesélte nekünk, nem is az volt a célja, hogy ugyanolyan fogást tegyen az asztalra, mint Anna. Mint fogalmazott, egyszerűen csak átszűrte magán a dalt, várva, hogy legyen belőle valami.

Lett is. Szerinte az ő gombócuk egy kicsit puhább lett. Értelemszerű, hiszen itt egyetlen dob-alap kivételével az énekesek hangjai szolgálnak hangszerként.

Kérdeztük Szandrát arról is, milyen beosztásban dolgoznak a Budapest Voices kuktái. Kiderült: nincsenek állandó konyhai szerepek. Leginkább a tónusok határozzák meg, hogy egy-egy zenei recept lépéseit hogyan osztják szét maguk közt: kik főznek, kik kevernek és kik fűszereznek.

A tavaly április óta főzőcskéző Budapest Voices 12 énekest és egy ütőhangszerest foglal magában. Két hónapja jelent meg első nagy szakácskönyvük, az Alternatívák. A cím tökéletes összefoglaló: aki alternatív ízekre és reformkonyhára éhezik, kóstolgassa a fogásaikat!

Szenes Laura 

Hozzászólnál? Itt lehet!

A képzőművészekből verbuválódott Bizottság csak a nyolcvanas évek első felében létezett, és mindössze két albumot adott ki. Az újhullámos underground társulat eleinte fekete báránynak számított a hatalom szemében, de miután nevet változtattak (eleinte Központi Bizottságnak hívták őket), meglepő módon lemezszerződéshez jutottak. Az anyag valójában két koncerten lett felvéve, és a stúdióban barkácsoltak belőle albumot, melyen megfér a beat, a jazz-punk, a dadaizmus, a meditatív hangulat és a komplett őrület is, bár az együttes saját magát a "szabadidő-zene" kategóriába sorolta.

Hihetetlen módon az összes megjelent példányt elkapkodták a vásárlók, hivatalosan 20000 példány kelt el, de ef Zámbó István szerint ennek a számnak akár a kétszerese is igaz lehet. Ami azt is jelentette, hogy több tízezer hazai háztartásban hallgattak olyan örökbecsű underground dalokat, mint a Ne nagyon gesztikulálj, az Egy lány kéne nekem, a Már megint ez a depresszió vagy a Szerelem szerelem.

Az 1983-as albumot Wahorn András és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 11-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A kárpátaljai származású Cipő által alapított Republic 1990-ben tűnt fel a Repül a bálna című slágerrel, és gyorsan az ország egyik legnépszerűbb zenekarává nőtte ki magát. Az együttes szinte futószalagon gyártotta a rádiókompatibilis popdalokat (Neked könnyű lehet, Jó reggelt kívánok, Sírás lesz a vége, Szeretni valakit valamiért, Törjön szét, Nagy bajban van a barátom), és 1994-re már az ötödik hivatalos albumánál tartott.

Ez volt a Disco, melynek csak a címe idézte a táncparkettek világát, ugyanis az együttes továbbra is a tőlük megszokott enyhén alterrockos, könnyed, nem túl komoly hangvételt prezentálta. Szinte az összes dal Cipő egyedüli szerzeménye, és hogy mennyire szerette a közönség ezt a lemezt, azt jól mutatja, hogy a Disco 70 hétig szerepelt egyhuzamban a Mahasz listán, egy olyan korszakban, amikor még számottevő lemezeladásról beszélhettünk. A legnagyobb sláger a lemezen kétségtelenül A 67-es út, melyet állítólag az ihletett, hogy Balatonlellén, a jelzett út mentén nyert meg a Republic egy tehetségkutató fesztivált még a kezdetek kezdetén.


Az 1994-os albumot Boros Csaba (Republic), Tanka Balázs (Turbo) és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 10-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Izgalmas keresztmetszetet adtunk a nyolcvanas-kilencvenes évek magyar underground kínálatából a Petőfi TOP 50 vasárnapi adásában. Veszélyes út, amin járunk, hiszen egyre inkább előtérbe kerül a kérdés a hetedik adásban: mi férhet még bele az utolsó húszba? Szerelem ide, szerelem oda, nem minden egyformán popzene, és akárhogy is fáj, lehull minden sztár…  

Heti válogatásunkba került a Republic legnagyobb slágerét, a 67-es út című dalt is tartalmazó lemeze, a képzőművészek alkotta A.E. Bizottság eklektikus albuma, ami kész csoda, hogy egyáltalán megjelent, a Hobo Blues Band legszebb, keserű blues-himnuszok mellett József Attila vers-átértelmezést is rejtő lemeze, a nyolcvanas évekbeli magyar underground újhullámot megtestesítő Európa Kiadó albuma, és végül az eredeti Bikini, vagyis Nagy Feró Németh Alajossal alapított dadaista punkzenét játszó együttesének lemeze. 

A ma este megidézett albumokat a jövő héten esténként sorra visszahallgathatjátok a Kultúrfitneszben!

Petőfi TOP 50 magyar album - 7. adás: 

Republic - Disco (1994)

A.E. Bizottság - Kalandra fel (1983)

Hobo Blues Band - Oly sokáig voltunk lenn (1982)

Európa Kiadó - Popzene (1987)

Bikini - Hova lett… (1983)

Hozzászólnál? Itt lehet!

Amikor az Illés úgymond feloszlott, a tagok nem sokat tétlenkedtek: a Szörényi testvérek, valamint Bródy János máris új zenekart alapított Tolcsvay Lászlóval, Móricz Mihállyal és Németh Oszkárral. A hangzás némileg folkosabb, countrysabb lett az Illéshez képest, de a popos dallamérzékenység továbbra is megmaradt, ráadásul még felbukkantak progrockos, sőt, akár hard rockos elemek is.

A Fonográf nem szimpla zenekar volt, hanem alkotói műhelyként is működött, a zenészek pedig jó pár lemezt készítettek szólóelőadók számára. Természetesen azért a saját dolgaikra is alaposan odafigyeltek - az 1974-es címnélküli első albumot, majd a Rejtő Jenő ihlette Na mi újság Wágner urat követően rukkoltak elő FG-4 című albumukkal, ami valójában csak a harmadik lemezük volt. Egy kicsit space-esebb a hangulat, mint korábban, a vokálharmóniák viszont ugyanolyan lenyűgözőek, mint korábban. A Levél a távolból, a Zöld sárga rózsa és a Végtelen szerelem a hetvenes évek legszebb magyar felvételei közé tartoznak.


Az 1976-os albumot Tolcsvay László, Kardos-Horváth János és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 7-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Zana Zoltán a kilencvenes évek legelején a Sex Action dobosaként tűnt fel, az évtized közepére viszont zenekart és műfajt váltott, és Ganxsta Zolee néven meghonosította Magyarországon a gengszter-rapet. Az NWA inspirálta lemezcímmel ellátott Egyenesen a gettóból (rajta a Boom a fejbe című kislemezzel) már sikeresen megadta az alaphangot, a nagy dobás viszont az 1997-es Jégre teszlek volt - ennek a címe utal Zolee hatalmas jéghokimániájára is.

A Pierrot producerkedésével készült album igazi hip hop mű intróval és outróval, közte pedig olyan, szállóigékben is gazdag alapvetésekkel, mint a Ki a fasza gyerek, a Stricik és kurvák, valamint a Deák Bill-féle Rossz vér átdolgozása gengszter-rap verzióban.


Az 1997-es albumot Ganxsta, Eckü és Mentha (Hősök), illetve Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 6-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Fura karriert járt be a Beatrice - 1969-ben alakult lányzenekarként, két évvel később csatlakozott Nagy Feró, hard rock, később glam rock feldolgozásokat játszottak, aztán jött a diszkós korszak. Az AC/DC és a Ramones hatására punkosodni kezdtek, jöttek a betiltások, feloszlás, Feró átment a Bikinibe, aztán onnan kilépve újraalakította a Ricét.

Ők lettek a rendszerváltás legnépszerűbb zenekara, és az 1991-es Utálom az egész XX. századot című albumukkal tényleg mindent elértek idehaza (ez általában teltházas Budapest Sportcsarnokos fellépést jelent). A lemezen szerepelnek monumentálisabb szerzemények (a nyitó XX. század, illetve a záró Én is egy kicsit), a nagy sikert viszont a rövid és komolytalan slágerek biztosították. Az azonnal kocsmaklasszikussá avanzsáló 8 óra munka, valamint a Pancsoló kislány punkos feldolgozása bizonyították, hogy a zenekar egyáltalán nem vette komolyan magát.


Az 1991-es albumot Nagy Feró, Halász Ferenc (Depresszió) és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 5-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Noha az arca a nála jóval fiatalabb Duran Duran frontember Simon LeBonéra hasonlított, Komár Lászlót mindenki csak a magyar Elvis Presleyként emlegeti. Jó pár zenekarban megfordult, mire beindult a szólókarrierje, és 37 éves volt, amikor az első önálló lemeze megjelent. A cím nélküli album természetesen nem áll messze Elvis szellemiségétől, és az akkor tájt rendkívül nagy sikereket arató Hungáriának is köszönhetően valóságos rock and roll revival alakult ki hazánkban.

A Komár-lemez az Omega tagjainak a producerkedésével készült, a hangszerelés ennek is köszönhetően impozáns, a dalszerzők között még a Bródy-Szörényi páros is felbukkan, slágerekben pedig egyáltalán nincs hiány. A Táncoló fekete lakkcipők és a Mondd kis kócos a magyar poptörténet legismertebb dalai közé tartoznak, az album sikeréről pedig mindennél többet elmond a százezres eladott példányszám.


Az 1981-es albumot Nagy Tibor zeneszerző, Egri Péter (Mystery Gang) és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 4-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Ha létezik énekes/dalszerző legenda Magyarországon, akkor az egész biztosan Cseh Tamás. Noha zeneileg nem sok közös vonás van bennük, de azért egy érdekes párhuzamot találni Elton Johnnal: amíg az angol szupersztár Bernie Taupinra bízta a szövegeket, addig Cseh Bereményi Gézában találta meg az ideális dalszerző partnert.

A hetvenes évek közepe táján aztán még valaki bejött a képbe: a jazz-zenész Másik János, akivel - hosszas színpadi előadássorozatot követően - 1977-ben elkészült a Levél nővéremnek című album. A mindössze 40 perces játékidő alatt 23 dal csendül fel, visszafogott hangszereléssel, de annál több ötlettel és emlékezetes szófordulattal. A Budapest, a Presszó, a Tanulmányi kirándulás, A hatvanas évek vagy a Krakkói vonat még a klasszikusokban gazdag Cseh Tamás életműből is magasan kiemelkedik.


Az 1977-es albumot Másik János, Farkas Roland "Wolfie" és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 3-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Az utóbbi tíz év egyik legtehetségesebb angol énekes-dalszerzője, Miles Kane is ellátogatott az idei Szigetre, és a fellépése előtt interjút adott a Petőfi Rádiónak. Megtudtuk tőle, hogy milyen néven szerepel Liam Gallagher mobiltelefonjában, hogy lesz-e újabb Last Shadow Puppets album, és még a Liverpool FC iránti rajongását is próbára tettük.

Öt újabb lemezt mutatunk be a Petőfi TOP 50 válogatásunkból, öt teljesen eltérő stílusban született albumot, amelyek előadói mégis mind legendákká váltak, hatásuk tagadhatatlan. 

Az egyikük egy szál gitárral, a korhangulatot máig kristálytisztán közvető dalokkal hódította meg az országot, a másik a magyar Elvisként vált ismertté, és aratott hallatlan sikert első szólólemezével, a harmadik zenekart és műfajt váltva honosította meg Magyarországon a gengszter-rapet. A heti válogatásba került egy többször átalakult, sőt egy ideig be is tiltott zenekar, amely rövid és komolytalan slágerekkel vált a rendszerváltás korának kedvencévé, valamint az Illés feloszlásával létrejött, alkotóműhelyként is működő együttes, amelynek a hetvenes évek legszebb folkos, countrys dalait köszönhetjük.

Cseh Tamás, Komár László, Ganxsta Zolee és a Kartel, a Beatrice és a Fonográf egy-egy lemezét mutattuk be vasárnap este a Petőfi TOP 50 magyar album sorozatunk hatodik adásában. Az albumokat a jövő héten esténként sorra visszahallgathatjátok a Kultúrfitneszben!

Petőfi TOP 50 magyar album – 6. adás:

Cseh Tamás / Másik János – Levél nővéremnek (1977)

Komár László – Komár László (1981)

Beatrice – Utálom az egész XX. századot (1991)

Ganxsta Zolee és a Kartel – Jégre teszlek (1997)

Fonográf – FG-4 (1976)

Hozzászólnál? Itt lehet!

Bill a Hobo Blues Bandben előbb vendégként, majd hivatalos tagként tette le a névjegyét, a legtöbben viszont az István a király című rockoperában ismerték meg a nevét. A hatalmas siker azonnal szólólemezért kiáltott, mely hamar meg is jelent - jelentős részben a HBB zenészeinek közreműködésével, ami azért is nagy szó, mert az együttes ugyanabban az évben jelentette meg monumentális magnum opusát, a Vadászatot.

A Rossz vér dalain is érződik, hogy akkoriban csúcsformában volt a csapat, elég csak meghallgatni a később Ganxsta Zoliék által is fel-, avagy átdolgozott címadó dalt, a képernyőbámulást már akkor az ördögtől valónak tituláló Mindenem a tévét, a kiváló dalszövegű Középeurópai Hobo Blues III-at, vagy a rockdiszkók örök kedvencét, a Felszarvazottak balladáját.

Bill egész biztosan a valaha élt legnagyobb magyar bluesénekes, és hogy mennyire jó éve volt neki 1984, azt jól jelzi, hogy ő léphetett fel akkor Chuck Berry előtt a néhai Budapest Sportcsarnokban, és az amerikai rockandroll sztár a következőt nyilatkozta róla: "Bill a legfeketébb hangú fehér énekes, akit valaha hallottam."


Az 1984-es albumot Póka Egon, Mc Columbo és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be október 31-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Senkitöbbet harmadszor: felcsaphatjuk a Konyharegényt!

A Hiperkarma tagjai bizony sosem voltak senkik, ráadásul ma esti koncertjükön mutatják be harmadik albumukat, amit mi egy, az eseményhez méltó Hiperkarma-nappal ünneplünk meg itt a Petőfin.

Mitévők leszünk? Úgy döntöttünk, minden órában lejátszunk nektek két dalt tőlük. Emellett egészen estig óránként többször, többekkel beszélgetünk. 

Mindenki függ valamitől. Vannak, akik a zene megszállottai, mások sokkal inkább a szavak emberei. Az előbbieknek a dob meg a basszus egész nap magáért beszél, pardon, zenél. Az utóbbiak kedvéért pedig Molnár Cecília nyelvésszel szószerint is átvizsgáljuk a Hiperkarma-alkotásokat.

Megkérdezzük az énekest, Bérczesi Robit: mit jelent az, hogy a Hiperkarma "hug 'n' roll" zenét csinál, de az sem felejtő, hogy a ma esti fellépésen a Halott Pénz Marsalkó Dávidja, Szekeres András vagy épp Fluor Tomi is tiszteletét teszi. Így aztán secperc alatt rájuk rontottunk, hogy ők se hagyják mindezt szónélkül.

Felesleges azonban a hosszas blabla, mert úgyis minden hallgatónknak az számít, hogy a Hiperkarma-napot hallgatva mit súgnak bent a szívzörejek.

Akiben mégis kérdőjelek maradtak, amondóak vagyunk: csak hallgassák!

Szenes Laura

Felcser "RendbenMan" Mátét és Farkas "Wolfie" Rolandot még 1994-ben, általános iskolásként hozta össze a sors, hip-hop zenéket hallgattak agyba-főbe, közel egy évtizeddel később pedig beindították a Punnany Massifot. Jó sok tagot toboroztak maguk köré, és 2006-ra elkészültek első albumukkal, a Körkorképpel, melynek anyagát a zenészek maguk a 'társadalmi funk' kategóriába sorolták. A debüt kellőképpen felkeltette az érdeklődést a pécsi zenekar iránt, a 2010-es folytatás pedig már a nagy befutást is meghozta.

A ShenKick címre hallgató 100 perces dupla album ambiciózus vállalkozás volt, üresjárat alig van rajta, nagyszerű pillanat viszont annál több. Szerepelnek rajta pécsi illetőségű vendégek (Beck Zoltán, Takáts Eszter), váratlan operabetét (a Harmónia című dalban), és hallhatunk rajta főhajtást a nem sokkal korábban elhunyt Cseh Tamás előtt. A legjobb számok közé a reggae-s Hétvégre és a Eurythmics-t hangmintázó Antika tartoznak, bár nehéz ebből az egységes munkából csúcspontokat kiemelni.


A 2010-es albumot Farkas Roland (Wolfie) és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be október 30-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Ahogy a Heaven Street Seventől a Jazz vagy a Bródy János-féle Hungarian Blues, úgy a Bál az Operában is megtévesztő cím, hiszen a KFT legfeljebb amolyan groteszk, már-már paródiaszerű megközelítéssel él a műfaj irányában. A különböző újhullámos együttesek (The Cars, Devo, The Police) bűvöletében induló négyes az 1981-es Táncdalfesztiválon tűnt fel a Bábu vagy című dallal, majd nem sokkal később jött a Macska az úton album, illetve annak folytatása, a slágertelen Üzenet a liftből.

A dalszerzői véna aztán a következő lemezre eredményezett újabb gyöngyszemet, az Afrikát, mely valószínűleg az elmúlt harminc év legtöbbet játszott magyar dala. A Bál az Operában persze nem csak emiatt maradt emlékezetes, hiszen ott van még rajta a bravúros dallamvezetésű címadó dal, a Maldoror a rémkirály, a Dzsungelharc vagy a Piroska és a Farkas. A kerek jubileum alkalmából a KFT nemrég az A38 Hajón teljes egészében eljátszotta az albumot.


Az 1984-es albumot Bornai Tibor és Márton András, illetve Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be október 29-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A magyar poptörténet is bővelkedik sajnos tragikusan fiatalon elhunyt zenészekben. Máté Péter ebbe a kategóriába tartozik, és manapság inkább táncdalénekesként, az anyukák kedvenceként gondolnak rá sokan... Tény viszont, hogy pár éve az Elmegyek című dalát választották meg minden idők legnagyobb magyar slágerének egy online szavazáson.

Fontos megemlíteni, hogy munkássága jócskán túlnőtt a táncdalénekes kategórián, elég csak meghallgatni Szívhangok című, 1980-as első szólólemezét, mely konceptalbumnak tekinthető, és a felnőtté válásról szól. Máté állandó szövegíró partnerével, S. Nagy Istvánnal szerezte a dalokat (a felvételekben a Karthago együttes segédkezett), amelyek közül a Megszülettem, illetve a Szabadíts meg a szorongásoktól még a hét perces játékidőt is átlépi. És hogy a sors mennyire ironikus és kegyetlen tud lenni: négy évvel a Szívhangok után Máté Péter szívrohamban hunyt el, mindössze 37 évesen.


Az 1980-as albumot Victor Máté (zenész, zeneszerző, a Magyar Rádió korábbi zenei rendezője) és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be október 28-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Nagy Feró a nyolcvanas években kivált a Bikiniből, mellyel két rendkívül stílusos, műfajilag nehezen behatárolható lemezt készített. Állítólagos anyagi és művészi viták miatt Feró 1985-ben kiszállt, és a Rolls Frakció énekese, D. Nagy Lajos lett a frontember, akivel a Bikini elég komoly metamorfózison ment keresztül. Már a vele készült első album, az Ezt nem tudom másképp mondani is a később védjeggyé váló enyhén hard rockos hangzást hozta, az 1987-es Mondd el pedig már egy igazi "új-bikinis" album.

Feró szelleme azért még jelen van, erre az albumra is szállított dalszövegeket, Trunkos Andrással egyetemben. Az alig több mint fél órás lemez számos dala a mai napig közönségkedvenc, például az Adj helyet, a Fagyi vagy a bakaélet nehézségeit taglaló Nehéz a dolga, melyet nagy valószínűséggel az egy évvel korábbi, hasonló témájú Status Quo sláger (In The Army Now) ihletett.


Az 1987-es albumot Németh Alajos (Lojzi) és Nagy István Steve társaságában Babucs Kriszta mutatja be október 27-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Első alkalommal lépett fel Magyarországon a Foals, az elmúlt évek egyik legnépszerűbb brit gitárzenekara. A görög származású frontemberrel, Yannis Philippakisszal a koncertet követően beszélgettünk a foci vb-ről, a Red Hot Chili Peppersről, a Rolling Stonesról és hangszerekként használt csontokról.

Mitől számított olyan hihetetlen erős korszaknak a nyolcvanas évek első fele a magyar pop- és rockzene történetében? Ezen a héten négy olyan lemezt mutatunk be a Petőfi TOP 50 magyar album válogatásból, amelyek erre a kérdésre adhatnak választ. De az ötödik sem teljesen kakukktojás: a mai adásba a magyar hip-hop robbanásszerűen befutó új generációjából is beemeltünk egy albumot a listánkról – kontrasztként, hogy mai füllel is halljuk, milyen az, amikor jól érzékelhetően korszakhatárhoz érkezik a magyar könnyűzene… 

Heti válogatásunkba került a Bikini Nagy Feró kiválása utáni időszakának egyik legfontosabb lemeze, Máté Péternek az a szólóalbuma, amelyiken végre kilépett a táncdalénekes szerepéből, az újhullámos KFT minden idők egyik legnagyobb magyar slágerét tartalmazó albuma, a Punnany Massif sikerét és országos ismertségét meghozó duplalemeze, és végül a legfeketébb hangú fehér énekes, Deák Bill Gyula első szólólemeze.

A sorozat ötödik adásában bemutatott albumokat a jövő héten esténként sorra visszahallgathatjátok a Kultúrfitneszben!

Petőfi TOP 50 magyar album – 5. adás:

Bikini - Mondd el (1987)

Máté Péter – Szívhangok (1980)

KFT - Bál az Operában (1984)

Punnany Massif - Shen Kick (2010)

Deák Bill Gyula – Rossz vér (1984)

Hozzászólnál? Itt lehet!