Vasárnap este búcsút intettünk a Petőfi TOP 50 magyar album sorozatunknak. A záró adásban a magyar filmzenékből készítettünk egy újabb, öt albumos válogatást, hiszen sorozatunk bővített kiadásának első és második része után ez is egy olyan keresztmetszet, amely segít átlátni az elmúlt fél évszázad magyar popkultúráját.  

Íme tehát a legjobb magyar filmzenék listája - szerintünk. Jó mozizást!

CSINIBABA (Bouvard & Pécuchet Records, 1997)

Tímár Péter mindig is a sajátosan filmezett alkotásairól volt híres, és természetesen a Csinibaba is dúskál az optikai trükkökben, az első dolog viszont, ami mégis eszünkbe jut a filmről, az a zenéje. Egy igazi nosztalgikus zenés vígjátékról van szó, melynek története egy hőn áhított finnországi dalfesztivál körül forog, amit pedig hallunk, az jópofa örökzöldek a kilencvenes évekre hangszerelve, de azért mindenképp a régi idők hangulatában. Az album legsikeresebb dalait a korszak ünnepelt altersztárzenekara, a Kispál és a Borz adta elő, akiket ezért – no meg a nem sokkal korábban kiadott Emese című számukért – a saját közönsége elkommerszedéssel vádolt meg. A Lovasiék által feldolgozott Kicsit szomorkás a hangulatom, a Gézengúz és a címadó dal mellett mindenképp fontos még megemlíteni Cseh Tamás Angeláját, vagy a főszereplő Gálvölgyi János énekhangjával rögzített felvételeket.

Az album dalai: Csinibaba (Bágya A., G. Dénes Gy. – Kispál és a Borz), Élj vele boldogan (Majláth J., Fülöp K. – Závody Gábor), Kicsit szomorkás a hangulatom (Nádas G., Szenes I. – Kispál és a Borz), Egyedül a tóparton (Deák T., Hajnal I. – Bársony Attila), Su-su bolondság (Bágya A., G. Dénes Gy. – Kovács Felicia Flóra, Czerovszky Henni), Különös éjszaka (Nádas G., Kalmár T. – Czerovszky Henni), Valaki kell nekem is (Majláth J., Kalmár T. – Kovács Felicia Flóra), Bikiniben láttam meg (Sas L., Rákosi J. – Kispál és a Borz), Te szeress legalább (Fényes Sz., Bacsó P. – Kovács Felicia Flóra, Závody Gábor), Csak félig lenne meg (Fényes Sz., Szenes I. – Czerovszky Henni), Gézengúz (Club együttes – Kispál és a Borz), Fogj egy sétapálcát (Fényes Sz., Szász P. – Gálvölgyi János), Pest megér egy estet (Hajdú J., Brand I. – Kovács Felicia Flóra, Gálvölgyi János), Angela (Cseh T., Bereményi G. – Cseh Tamás), Táskarádió (Fényes Sz., Szász P. – Závody Gábor, Bársony Attila), Imádok élni (Majláth J., Kováts J. – Závody Gábor, Bársony Attila, Kovács Felicia Flóra, zerovszky Henni)

***

KONTROLL (Magneoton 2003)

Kultuszfilmhez kiváló zene is dukál, úgyhogy jól döntött Antal Nimród, amikor a Neót kérte fel bemutatkozó filmjének soundtrackjére. A kilencvenes években még a Populär nevű Depeche Mode utánérzést működtető Milkovics-Moldvai kettős 1997-ben alapította az új zenekart olyan előadók hatására, mint pl. a Chemical Brothers, és nem sokkal később csatlakozott hozzájuk a Heaven Street Seven frontembere, Szűcs Krisztián. Több sláger és két jól sikerült album után Szűcs végleg az anyazenekarának szentelte minden energiáját, pont akkortájt, amikor a Kontroll felkérés érkezett. Ez a lemez egy átmeneti időszakban kapta el a Neót, mert már hallható rajta a későbbi dalokat alapvetően meghatározó Hódosi Enikő-Kőváry Péter kettős is. Teljes mértékben olyan zenét hallunk, ami egy föld alatt játszódó filmhez illik, van itt triphop, ambient, dancerock és még sok minden más. Egyvalami biztos: a Neo zenéje elengedhetetlen hozzátevője volt a film nemzetközi sikerének.

Az album dalai: Metró, Ébredés, Üldözés, Közjáték, Kontroll, Régi Ismerős, Peron, Sínfutás, Barangolás, Szerelem Téma, Gyalogkakukk (It's Over Now), Őrangyal

***

ISTVÁN, A KIRÁLY (Hungaroton, 1983)

A már régóta kiválóan összecsiszolódott Bródy-Szörényi páros az Illés, a Fonográf és a másoknak készített munkák után is bőven tudott nagyot dobni. Részben a Jézus Krisztus szupersztár című musical hatására úgy döntöttek, hogy ők is írnak egy rockoperát, ráadásul a történet főszereplőjének államalapító királyunkat tették meg. Ekkora vállalásba könnyen bele lehetett volna bukni, viszont a dalszerzői véna kiválóan működött, és az sem volt mellékes, hogy a korszak legjobb énekesei/színészei szerepeltek a produkcióban. Varga Miklós, Deák Bill Gyula, Nagy Feró és Vikidál Gyula egyaránt csúcsformában teljesít a több mint másfél órás lemezen, mely tulajdonképpen az azonos című, Koltay Gábor rendezte film soundtrackje. Természetesen élő formában is színpadra került a mű, több emlékezetes formában: elég csak a Királydombon tartott ősbemutatót, az 1990-es Népstadion-koncertet vagy a nagy vihart kavart, 2013-as jubileumi előadást megemlíteni.

Az album dalai:

I. Az Örökség – Te kit választanál?, Töltsd el szívünk fényesség / Veni Lumen Cordium, Gyarló az ember, Nem vagyunk még hozzád méltók / Nem kell ilyen isten, Géza fejedelem temetése / Kyrie Eleison, Nincs más út csak az isten útja;

II. Esztergom – Adj békét uram / Da Pacem Domine, Üdvöz légyen Géza fia / Koppány küldött jó úrnőm, Abcug Koppány, István fiam!, Unom a politikát, Fejedelmünk István!, Oly távol vagy tőlem (és mégis közel);

III. Koppány Vezér – Szállj fel, szabad madár, Te vagy a legszebb álmunk, Abcug István, Szemtől szembe, Áldozatunk fogadjátok, Elkésett békevágy, Véres kardot hoztam / Vezess minket István;

IV. István, a király – Gyászba öltözött csillagom / Töltsd el szívünk fényesség, Hála néked fejedelem!, Halld meg uram a kérésem / Felnégyelni!, Oly távol vagy tőlem, Koppány felnégyelése / Glória, Glória / István, a király, István, a király / Felkelt a napunk.

***

KALÓZOK (Tom-Tom Records, 1999)

A gyerekszínészként (többek között Mézga Aladár hangjaként) indult Geszti Péter popzenei munkássága a nyolcvanas években kezdődött az Első Emelet szövegírójaként, majd annak a zenekarnak két tagjával megalapította Magyarország első rapcsapatát, a Rapülőket. Két nagyon sikeres lemez után Geszti inkább a reklámszakmában kamatoztatta tehetséget, mígnem a kilencvenes évek végén létrehozott egy újabb együttest, a Jazz+Az-t. A Rapülőkhöz képest funkysabb, soulosabb és persze azért jazzesebb projektben Kozma Orsolya, Váczi Eszter és Behumi Dorottya voltak a társai, a zenei részért pedig Dés András felelt. A csapat már a Miniszter félrelép soundtrackjén is közreműködött, a Kalózok című film zenéje viszont már teljes mértékben az ő nevükhöz fűződik. A Ma jól vagyok, a Megint hétfő, a Csepp a tengerben és a Mit tehet a sejt óriási sláger lett, Geszti pedig hasonlóképp cselekedett, mint előző együttese esetében – nem sokkal később a Jazz+Az-t is feloszlatta a sikerek csúcsán.

Az album dalai: Megint hétfő, Ma jól vagyok, Nana!, Lusta szerető, Csepp a tengerben, Mintamókus, Valahol biztos unnak már, Mit tehet a sejt?, Csináld rosszul!, Legyen végre más!

***

MOZIKLIP (Gong, 1987)

Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy végignézünk egy videóklipekből álló filmet, viszont bő negyedszázaddal ezelőtt ez még simán megtörténhetett. Tímár Péter a nyolcvanas évek közepén az Egészséges erotikával tette le a névjegyét, két évvel később leforgatott 18 videóklipet, és összefűzte őket egy mozifilmmé. A dalok érdekessége, hogy csupa olyan felvételről van szó, ami kifejezetten a filmhez készült, vagyis az előadók saját lemezein nem találhatóak meg. Itt van az akkori magyar pop krémje, mindenféle műfajból és kasztból: vannak bejáratott, nagy nevek (V’Moto-Rock, Révész Sándor, Komár László, Zorán), aktuális sztárok (Z’Zi Labor, Napoleon Boulevard), az underground képviselői (Sziámi) és még feltörekvő tehetségek is (Anita, Kentaur). Egyedül Galla Miklós felvétele nem ment át a szűrőn, a többi dal (és klip) viszont egy olyan pillanatot örökít meg, ami nem csak a magyar, hanem a nemzetközi popmezőnyben is egyedülállónak tekinthető. 

Az album dalai: Moziklip (V'Moto-Rock), Élni tudni kell (Komár László), Várj rám (Sárközi Anita), Szárnyak nélkül (Z'Zi Labor), Boldog dal (Katona Klári, Somló Tamás), Kornél és Elvira (Ács Enikő), Munkaszállás (Varga Miklós), Kacsamajom (Kamara Rock Trió), Indián dal (Kőnigh Péter és a Ciklámen), Számíthatsz rám (Zorán), Álmunkra vigyázz (Napóleon Boulevard), Szerdakirálynő (Laár András), Mi már leszoktunk róla (Sziámi), Ne várd a hullócsillagot (Révész Sándor), Sirálysziget (Kentaur), 100 bolha (Sziámi), Vasárnap éjjel (Korom Attila), Az elveszett éden (Dolák-Saly Róbert)

Kevés zenekar megy át akkora műfajbeli átalakuláson, mint a kereken húsz éve alakult szentendrei Brains. A kezdetekben hardcore-t, majd funk rockot játszottak, úgyhogy meglehetősen rögös út vezetett ahhoz a hol elektronikus, hol rockos, no meg reggae-s és hip hopos elegyhez, ami manapság jellemző rájuk. A fordulópont a 2006-os Humanual album volt, melynek elkészítésében már MC Columbo is részt vett, és két további, szintén ígéretes lemezt követően vették fel eddigi talán legkiforrottabb munkájukat, a 2013-as Full Range-et.

A cím igencsak találó, hiszen egyrészt rengeteg stílus sorakozik fel a dalokban, másrészt a zenekar ereje teljében van. A Kosheen-énekesnő Sian Evanst szerepeltető We Are One, a Punnany Massif tagjainak vendégeskedésével felvett Nem csak te vagy, valamint a Hurts, a Your Desire vagy a Budapest Tours a hazai fesztiválok legnagyobb slágereinek számítanak 2013 óta.

A 2013-as albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 19-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

1973 a kiváló női lemezek éve volt Magyarországon, Halász Judit nagyszerű bemutatkozása mellett ebben az évben jelent meg Koncz Zsuzsa Jelbeszéd című albuma is. Utóbbi hölgy még fruskaként az 1962-es Ki mit tud?-on bukkant fel, első szólómunkáját pedig 1969-ben jelentette meg Volt egyszer egy lány címmel. Neve szinte a kezdetektől fogva összeforrt az Illés zenekarral, az 1970-es Szerelem albumot közös néven jelentették meg, a csúcsműre pedig 1973-ig kellett várni.

A Jelbeszéden is természetesen ott vannak Bródy Jánosék, és ahogy Halász albumán, úgy itt is szerepelnek híres versek, konkrétan Petőfi Sándortól és József Attilától. Érdekesség, hogy a hatóságok az első értékesítés (kb. 50 ezer példány) után leállították a lemez forgalmazását, mert felforgatónak ítélték a szövegeket. Az albumnak inkább első, vagyis az "illéses" fele az emlékezetesebb, olyan nagyszerű örökzöldekkel, mint a Kertész leszek, a Ha én rózsa volnék vagy a Ne kérdezd.

Az 1973-as albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 18-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Noha első körben színésznőként szerzett nevet, Halász Judit 1973-ban belevágott az énekesnői pályába, és meg is maradt azon a mai napig. Kép a tükörben című, remekbe szabott bemutatkozásához Bródy Jánost kérte fel producernek, de közreműködött a Tolcsvay Trió, a dalszövegek pedig valójában híres versek, melyek szerzői között megtaláljuk Weöres Sándort, Babits Mihályt és József Attilát is.

Halász debütalbuma minden idők legnépszerűbb gyereklemezének számít, és időtlenségét kiválóan jelzi, hogy nem csak megjelenését követően vásárolták meg ezt a hanghordozót a szülők a gyerekeiknek, hanem a mai napig kelendő albumról van szó. A Süss fel Nap, a Micimackó, a Bóbita, a Vízipók vagy a Csiribiri sorain jó pár nemzedék nőtt fel az elmúlt bő negyven évben, és valószínűleg sokak felcseperedésének lesz ez még kellemes filmzenéje.

Az 1973-as albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 17-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A Kiscsillagot akkor alapította Lovasi András, amikor a Kispál és a Borz kezdett megtorpanni, az új együttes ritmusszekciója pedig (az állandó Kispál-vendég Leskovics "Lecsó" Gábor mellett) két ős-kispálos, Ózdi Rezső és Bräutigam Gábor lett. A 2006-os, meglehetősen fura címmel ellátott bemutatkozás, a Greatest Hits Vol. 01 rockosabb dalokat prezentált Lovasi (akkor még) főzenekarához képest, és ez igaz volt a három évvel későbbi folytatásra is.

Ekkorra már lezajlott egy tagcsere: Bräutigam helyett az akkor a Kispálban is doboló Mihalik Ábel jött, és ugyan nem igazán neki köszönhető, de a felhozatal némileg színesebb lett a debüthöz képest. Talán a Légyszíves lett ennek az újfent vicces borítóval megküldött albumnak a legkiemelkedőbb darabja, de olyan számokat is fontos megemlíteni, mint az Örökre, a Pénz miatt vagy a régi haverral, Rátgéber Lászlóval közös és fesztiválnevet is ihlető Fishing On Orfű.

A 2009-es albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 16-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Halász Judittal és Koncz Zsuzsával ellentétben Cserháti Zsuzsának sajnos nem adatott meg az a szintű siker, amire a tehetsége predesztinálhatta volna, pedig sokan őt tartották a legfeketébb hangú magyar énekesnőnek. Szécsi Pál patronálásának köszönhetően ismerte őt meg az ország a hetvenes évek elején, és többször is emlékezetes produkcióval tette le a névjegyét, pl. az Édes kisfiam című szívszaggató balladával 1978-ban, vagy második önálló albumával, az 1981-es Többé nincs megállással.

Ezt követően viszont hosszú szakmai és magánéleti válságon ment keresztül, mígnem kiváló formában tért vissza 1996-ban, a Hamu és gyémánt albummal. A kornak megfelelően modern hangzású jazzpop dalok (például az Egyetlen éj, az Őrült láz, az Akad amit nem gyógyít meg az idő sem vagy a címadó szám) visszahozták Cserhátit a köztudatba, ám a fellángolás sajnos nem sikeredhetett túl hosszúra - az énekesnő 2003-ban, mindössze 55 évesen elhunyt.

Az 1996-os albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 15-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Az elmúlt 50 év általunk legjobbnak tartott ötven magyar könnyűzenei albumát már bemutattuk az elmúlt hetekben, a Petőfi TOP 50 magyar album sorozatban. Kis matematikai bravúrral aztán 60 lett az 50-ből - most ennek, tehát a bővített kiadásunknak a záró epizódja következik, öt újabb remek lemezzel!  

Nagy István Steve és Babucs Kriszta a stúdióban

Heti válogatásunkban szerepel a magyar poptörténet egyik legsikeresebb visszatérését produkáló Cserháti Zsuzsa hihetetlen sikerű jazz-popos albuma 1996-ból, Lovasi András új, a Kispál és a Borz-történet megtorpanásakor alapított zenekara, a Kiscsillag 2009-es korongja, és Halász Judit bemutatkozó gyereklemeze 1973-ból, amelyet az addig inkább színésznőként ismert énekesnő Bródy János és a Tolcsvay Trió közreműködésével készítette. Ugyanebből az évből származik az 1962-es Ki mit tud?-on felbukkant Koncz Zsuzsa számos örökzöldet, a többi közt a nevével összeforrt, Ha én rózsa volnék című dalt is tartalmazó csúcsműve, amely szintén felkerült a listánkra, illetve ezen a héten mutatjuk be válogatássorozatunk legfrissebb darabját, a jelentős műfajbeli átalakuláson átment szentendrei Brains zenekar elektronikus, rockos, reggae-s és hip hopos skálát felvonultató, tavalyi albumát. 

A korábbiakhoz hasonlóan a vasárnap este tárgyalt albumokat hétfőtől péntekig sorra végighallgatjuk a Kultúrfitneszben!

Petőfi TOP 50 magyar album - extra, 2. adás: 

Cserháti Zsuzsa – Hamu és gyémánt (1996)

Kiscsillag – Örökre szívembe zártalak (2009)

Halász Judit – Kép a tükörben (1973)

Koncz Zsuzsa – Jelbeszéd (1973)

Brains – Full Range (2013)

Hozzászólnál? Itt lehet!

Magyarországon elég nagy népszerűségnek örvendenek a karib térségből származó roots műfajok, és erre érzett rá remekül a 11-tagú Pannonia AllStars Ska Orchestra. A külföldön is sikerrel játszó csapat 2003-ban jelentette meg címnélküli demóját, az első klasszikus értelemben vett nagylemezre (Budapest Ska Mood) pedig 2005-ig kellett várni.

Sokak szerint 2007-es, The Return Of The Pannonians című albumuk a főmű, melyen az Erik Sumo Band mindkét énekesnője, Harcsa Veronika és Kiss Erzsi is közreműködött. A szokásos ska/reggae/dub/dancehall/calypso hatások mellett hegedű színesíti az összképet, és találunk magyar népzenei elemeket is, például a Tenkes kapitányában vagy a Saharában. Két évvel később a Feel The Riddim album sikerét követően Lippiék lettek az ország egyik legnagyobb fesztiválkedvence, és a 2012-es Lovemonster is nagy sikert aratott.

A 2007-es albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 12-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Az 1969-ben még Zenith néven alakult Metro volt a hatvanas évek harmadik számú beatzenekara az Illés és az Omega után. A Sztevanovity fivérek, Zorán és Dusán vezette együttes eleinte neves előadók (Roy Orbison, The Shadows) dalait dolgozta fel, a már akkor legendásnak számító Metro klubba pedig szinte lehetetlen volt beférni. A '66-os Táncdalfesztivál hozta meg nekik a nagy elismertséget, sikeresebbnél sikeresebb kislemezeket adtak ki, '69-re pedig végre összejött az első album is.

A címnélküli lemezen egymást váltják a pszichedelikusabb darabok és a könnyedebb slágerek - a Citromízű banán, az Ülök egy rózsaszínű kádban vagy a Ne szólj rám egyaránt hatalmas közönségkedvenc lett. Zoránék egy évvel később kiadták a legelső magyar koncertlemezt, '72-ben viszont, mindössze egy stúdióalbummal a hátuk mögött, feloszlottak.

Az 1969-es albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 11-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A Magyarországra késéssel és jóval undergroundabb szinten begyűrűző punkhullám részeként alakult a Neurotic, de csak a nyolcvanas évek közepétől vált igazi kultuszzenekarrá. Ekkorra zenéjükben már kevés nyoma maradt a punknak, viszont alaposan benne volt az új hullám, a funky, sőt, hazánkban először még rap is felbukkant. Mindez természetesen az ön- és közveszélyes frontember, Pajor Tamás számlájára volt írható, aki talán a komplett magyar poptörténet legzseniálisabb szövegírójának tekinthető.

Ráadásul úgy, hogy a Neuroticnak hivatalosan soha nem jelent meg lemeze, egyetlen hivatalos kiadványa a Rocktérítő című dokumentumfilm soundtrackje, bár ez is csak kazettán jött ki. A film döbbenetes hitelességgel mutatja be Pajor züllését, majd váratlan megtérését is, ezen a lemezen pedig már későbbi zenekarától, az Amentől is találunk egy dalt.

Az 1988-as albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 10-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A Kardos-Horváth János vezette, tatabányai illetőségű Kaukázus volt az első olyan magyar zenekar, melyet már fizikai hordozó nélkül, lényegében az internet segítségével ismert meg az ország. A Majdnem Kína album 2004-ben került fel a világhálóra, két évvel később pedig egy másik "országos" lemez, az Amerika nem hazudik növelte tovább népszerűségüket.

A kispálos, illetve lovasis hagyományokat le sem tagadható Kaukázus aztán a 2008-as Szalai Évával vált igazán népszerű alterzenekarrá, hiszen azon a kiadványon olyan bombaslágerek szerepeltek, mint a Tartós béke, a Teszkó, a Celeb vagy a címadó dal. A társadalmi folyamatokra mindig is érzékenyen reagáló csapat aztán 2010 elején feloszlott, de Kardos-Horváth különböző projektjeivel továbbra is rivaldafényben maradt, 2013-ban pedig újra összerántotta régi zenekarát.

A 2008-as albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 9-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Horváth Károly eleinte a Decca zenekar énekese volt, mely hamarosan új nevet (Olympia) választott magának. Később az Afriaca tagja lett, és Afrikában lépett fel, hazatérve pedig ő lett a Generál frontembere. A külföldön is jegyzett együttes feloszlását követően lényegében végigvendéglátózta a nyolcvanas éveket nyugaton, majd a rendszerváltást követően a Tátrai Band énekese lett.

Első szólólemezére meglehetősen sokáig, 1994-ig kellett várni, és a hatalmas siker arról árulkodott, hogy mekkora tartalékok rejlenek a rekedtes hangú énekesben. Az elsősorban bluesos-jazzes, másodsorban funkys/soulos album szinte összes dala sláger lett: a Jég dupla whiskyvel, a Skandináv éjszakák, a Nézz az ég felé vagy a Könnyű álmot hozzon a szél egy későn, de azért még idejében kibontakozó szólókarrier nagyszerű indulását jelentették.

Az 1994-es albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 8-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Az elmúlt 50 év általunk legjobbnak tartott ötven magyar könnyűzenei albumát már bemutattuk az elmúlt hetekben, azonban sok nagyon jó lemez született még ebben az időszakban, ami nem fért bele a listába, mégis fontos róluk beszélni. Éppen ezért az elkövetkező két hétben újabb korongokkal érkezünk!  

Nagy István Steve és Babucs Kriszta a stúdióban

„A Petőfi TOP 50 sok izgalmas élménnyel gazdagított. Elsősorban nagy élmény volt sok olyan előadóval, zenésszel találkozni, akiknek zenéit gyerekkoromban a szüleim sokat hallgatták. Ahogy összeállt a kép az elmúlt ötven év könnyűzenei piacának mozgatóiról, egyre átláthatóbb lett a három T, vagyis, a Támogatott, Tűrt, és Tiltott rendszere” – mondja Babucs Kriszta, a sorozat háziasszonya. „Érdekes volt, hogy a mostani nagyon zenészeink szinte mindegyike említette az Illést, mint meghatározó zenekart, az elmúlt 25 évből pedig a Kispált. Éppen ezért volt klassz Lovasi Andrással beszélgetni a stúdióban, hogy ő vajon érzi-e ezt a hatást a mai könnyűzenei utánpótlásban, de nagy kihívás volt egy stúdióba beültetni a Suhancos két tagját, Szabó Balázst és FankaDelit, akik nem éppen a legnagyobb barátságban hagyták abba a közös zenélést, mégis hajlandóak voltak a Petőfi TOP 50 kedvéért félretenni a régi sérelmeket...”

Bővített kiadásunk e heti fordulójába öt különböző stílusú, de jól ismert lemezbe hallgatunk bele: Charlie első, bluesos-jazzes szólólemezébe, amely egy hosszabb, negyedszázados pálya után tette országosan ismertté Horváth Károly nevét, Kardos-Horváth János alterzenekara, a Kaukázus népszerűségét megalapozó 2008-as albumába, valamint a nyolcvanas évek kultuszzenekara, a Pajor Tamás vezette Neurotic egyetlen hivatalos kiadványába, egy dokumentumfilm soundtrackjébe.

Szintén e héten tárgyaljuk a hatvanas évek harmadik számú beatzenekara, a Metro bemutatkozó albumát, valamint az új évezredből a PASO, vagyis Pannonia AllStars Ska Orchestra főművét, amelyen Harcsa Veronika és Kiss Erzsi is közreműködött.

Mert, ahogy a korábbi tíz hétben, úgy a vasárnap este tárgyalt albumokat ezúttal is végighallgatjuk hét közben esténként a Kultúrfitneszben!

Petőfi TOP 50 magyar album - extra, 1. adás: 

Charlie – Charlie (1994)

Kaukázus – Szalai Éva (2008)

Neurotic – Rocktérítő (1988)

Metro – Metro (1969)

PASO – The Return Of The Pannonians (2007)

Hozzászólnál? Itt lehet!

Korszakos vállalkozásba kezdett szeptember végén a Petőfi Rádió: tíz hetes sorozatunkban Babucs Kriszta műsorvezetésével a legnagyobb hatású magyar könnyűzenei albumok listáját mutattuk be az elmúlt öt évtizedektől válogatva, és ezt most még egyszer, egyben is megosztjuk veletek!

Sorozatunk ötletét elsősorban az a felismerés szülte, hogy a Petőfi Rádió köré gyűlt zenészeknek és hallgatóknak ugyanaz a fontos, ugyanabból táplálkoznak: a magyar nyelvű könnyűzenéből. Az elmúlt fél évszázad magyar popkultúrája, vagyis a dalok, irányzatok és összefüggések ismerete viszont nem magától értetődő. Éppen ez volt a célunk: hozzáadni a magunkét közös popkulturális ismereteinkhez. Bebizonyítani, hogy ha azt mondjuk, vannak dalok és előadók, amelyek és akik máig hatnak, az nem üres frázis, hanem nagyon is kézzelfogható valóság. Hiszen a magyar könnyűzene egy olyan élő, izgalmas és hihetetlenül gazdag közeg, amelyben az Illéstől a Supernemig – hogy csak a listánk két távolabbi tételét említsük – bizonyos értelemben minden és mindennel összefügg.

Azzal nem nagyon érdemes vitatkozni, hogy a magyar könnyűzene közös kulturális kincsünk. Vitatni legfeljebb azt lehet, hogy a magyar popkultúrából melyik albumokat emeltük ki ötvenes listánkban. Mi magunk is sokat vitatkoztunk menet közben azon, melyik albumoknak kellett volna még feltétlenül ott lenniük a Petőfi TOP 50-ben. Készítettünk ezért egy kis kiegészítést, hozzáadtunk még tíz, vitathatatlanul kiemelkedő fontosságú lemezt az ötvenhez. Ez a mi bővített kiadásunk, amelyet vasárnap estétől két héten át Petőfi TOP 50 extra néven fogunk bemutatni nektek.

Addig is, böngésszétek listánkat, és ha arra is kíváncsiak vagytok, személyes válogatásunkban melyik előadó és miért fontos nekünk, kattintsatok a címekre. Jó szórakozást!

Petőfi TOP 50 magyar album

Kovács Kati - Kovács Kati és az LGT (1974)

R-Go - R-Go (1983)

Animal Cannibals - Fehéren fekete, feketén fehér (1995)

Pokolgép - Totális Metál (1986)

Dolly Roll - Vakáció-ó-ó (1983)

Sub Bass Monster - Félre az útból (1999) 

Supernem - Tudományos Fantasztikus Pop (2011)

Suhancos - Üzenetrögzítő (2007)

P. Mobil - Honfoglalás (1984)

Yonderboi - Shallow And Profound (2000)

Zorán - Zorán (1977)

Neoton Família - Napraforgó (1979)

V'Moto Rock - Gyertyák (1982)

Bródy János - Hungarian Blues (1980)

Muzsikás - Nem arról hajnallik, amerről hajnallott (1986) 

Žagar - Local Broadcast (2002)

Bëlga - Jön a Gólem! (2004)

Vágtázó Halottkémek - A Halál móresre tanítása (1988)

Bergendy Együttes - Hét fő (Hétfő) (1973)

Péterfy Bori & Love Band - Péterfy Bori & Love Band (2007)

Bikini - Mondd el (1987)

Máté Péter - Szívhangok (1980)

KFT - Bál az Operában (1984)

Punnany Massif - ShenKick (2010)

Deák Bill Gyula - Rossz vér (1984)

Cseh Tamás / Másik János - Levél nővéremnek (1977)

Komár László - Komár László (1981)

Beatrice - Utálom az egész XX. századot (1991)

Ganxsta Zolee és a Kartel - Jégre teszlek (1997)

Fonográf - FG-4 (1976)

Republic - Disco (1994)

A.E. Bizottság - Kalandra fel (1983)

Hobo Blues Band - Oly sokáig voltunk lenn (1982)

Európa Kiadó - Popzene (1987)

Bikini - Hova lett… (1983)

Katona Klári - Titkaim (1981)

30Y - No. 4 (2008)

Tankcsapda - Agyarország (2001)

Ákos - Test (1994)

Edda Művek - 2 (1981)

Omega - 10000 lépés (1969)

Vad Fruttik - Fénystopposok (2010)

Hungária - Rock 'N Roll Party (1980)

Heaven Street Seven - Cukor (2000)

Locomotiv GT - Loksi (1980)

Illés - Illések és pofonok (1969)

Quimby - Ékszerelmére (1999)

Piramis - Piramis (1977)

Kispál és a Borz - Naphoz Holddal (1991)

Hiperkarma - Hiperkarma (2000)

A Blabla zenekar megszűnését követően Bérczesi Róbert új zenekart alapított, bár az első Hiperkarma albumon hallható dalok jelentős részét tulajdonképpen még egyedül készítette. A címnélküli debüt, rajta az emblematikus logóval, egy hihetetlenül tehetséges dalszerző munkája, aki talán a legidézhetőbb dalszövegíró Pajor Tamás óta. Ami pedig a zenei részt illeti, sokak szerint Bérczesi lett a magyar Beck, legalábbis a hangzásvilágot tekintve mindenképpen. A szövegek terén Pajor mellett még Lovasi Andrást nevezhetjük előképnek, de a Hiperkarma szerencsére nem lett Kispál-epigon, hiszen rögtön egy egyedi látásmódot és hangulatot tükrözött.

A lemezen sorjáznak a slágerek, a tévéműsorcímet is ihlető Dob+basszus, a Lidocain, a Felejtő, a Zöldpardon egyaránt instant klasszikus lett, és egy komplett generáció fújja kívülről a szövegeit. A három évvel későbbi folytatás, az Amondó ugyancsak remekül sikerült, de aztán Bérczesi élete kisiklott, és egészen az idei évig kellett várni a megtisztulásra: a Konyharegény című, ugyancsak remek album már egy újjászületett dalszerző kája lett.

A 2000-es albumot Bérczesi Robi, Frenk, Soma és Zsombor a Carbovarisból, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 5-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A pécsi Kispál és a Borz négytagú zenekarként indult 1987-ben, de aztán Ózdi Rezső kiválásával a többiek trióként folytatták tovább, Lovasi András pedig átnyergelt a basszusgitárra. A lemezcím érdekessége, hogy a tagok a Napozz Holddal címet adták az albumnak, de a borítót készítő grafikus mindezt félrehallotta a telefonban. Az 1991-ben megjelent album egyből egyedi hangzásról tanúskodik, amihez talán az is hozzájárult, hogy Kispálék nem követtek semmilyen külföldi trendet - ahogy az a nemrég kiderült Lovasi könyvből is kiderül, a nyolcvanas évek végén Pécsen nem igazán voltak titkos csatornák, amiken keresztül a zenészek külföldön aktuális kultuszkedvenceket ismerhettek volna meg.

Viszont pont ez járult hozzá az album eredetiségéhez, és amit hallunk, az valahol a magyar beathagyományok továbbgondolása, rendkívül egyedi szövegekkel, remek gitártémákkal és énekdallamokkal. A Naphoz Holddal a 90-es évek legnépszerűbb magyar rockzenekarának nagyszerű beindulása, elejétől a végéig csúcsdalokkal: Lefekszem a hóba, Húsvágó hídverő, Barlangban dobolok, Szőkített nő, a később Lovasi másik zenekarának nevét ihlető Kicsi csillag... Igazából akkor járunk a legjobban, ha a teljes tracklistát felsoroljuk.

Az 1991-es albumot Lovasi András, Bérczesi Robi, Frenk, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 4-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A kezdetek kezdetén még instrumentális zenekarként indult a Piramis, de miután Révész Sándor kivált a Generálból és beszállt Som Lajosékhoz, már természetesen éneklős dalokra váltottak. Amíg nyugaton ekkoriban történt a nagy punk robbanás, addig a Piramis a hard rockhoz, elsősorban a Led Zeppelinhez (Révész orgánuma) és a Deep Purple-höz (orgonahangzás) nyúlt vissza. Helyesen tették, mert az együttes bemutatkozó albuma rögtön hatalmas kritikai- és közönségsiker lett.

A Szabadnak születtem kiváló nyitány, a Ha volna két életem című ballada pedig az egyik legnépszerűbb dal lett a Piramis életműben. Természetesen vannak még itt emlékezetes darabok, például a tízperces nyújtott instrumentális prog-szörnyeteg, A fénylő piramisok árnyékában, a Who-féle Won't Get Fooled Again hangulatából táncdallá változó Ki tudja, hol van vagy A becsület című hard rock himnusz. Az album megjelenését követően a Piramis az ország legnépszerűbb zenekara lett, egy olyan frontemberrel, akiért megőrültek a lányok, és aki hamarosan "ezredesnek" vallhatta magát.

Az 1977-es albumot Köves Miklós, Závodi János, Kardos Horváth János, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 3-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A Dunaújvárosból induló, és eleinte még angol számokat író Quimby szép lassan és albumról albumra javulva tett szert országos ismertségre. Az 1997-es Diligramm már éreztette, hogy nagy dolgok vannak születőben, a két évvel későbbi Ékszerelmére albumot pedig már egy ereje teljében lévő zenekar adta ki. Kérdés, hogy mennyire más lett volna ez az album, ha Varga Líviusz nem hagyja el az eredeti demószalagokat egy villamoson, de ez ma már teljesen lényegtelen.

A Tom Waits és Nick Cave nyomdokain haladó zenészek dalai ezen a lemezen már kellőképp kiforrottak és letisztultak, nem vonakodnak bevonni némi elektronikát sem, Kiss Tibor frontember szövegíróként pedig ekkorra emelkedett a legnagyobbak közé. Az Androididő, a Halleluja, a Libidó, az Olé és az Unom ennek a lemeznek a csúcsdalai, ami pedig külön öröm, hogy a perkás Líviusz is remek énekteljesítményt nyújt. A zenészek 2002 végétől, a Káosz amigos albumot követően Tibi személyes problémái miatt kétéves kényszerpihenőt tartottak, viszont miután visszatértek, az ország legnépszerűbb zenekarává váltak.

Az 1999-es albumot Kiss Tibi és Balanyi Szilárd, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 2-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Az Illés tulajdonképpen már a hatvanas évek közepén országosan ismert zenekar volt, az első nagylemezre mégis 1969-ig kellett várni - ez volt a beszédes című Nehéz az út, mely azonban nem volt klasszikus stúdióalbum, hiszen koncertfelvételek is hallhatóak rajta. Szerencsére még abban az évben megjelent az első, klasszikus értelemben vett lemezük is, az Illések és pofonok, melyen a zenekar egyértelműen csúcsformában játszik.

Valahol egy kicsit ez az Illés Sgt. Peppere, ugyanis elképesztő műfajkavalkádot és szokatlan zenei megoldásokat hallunk, a dalfolyam pedig egy programnyitó intróval kezdődik, ami nem más, mint egyik legismertebb daluk, az Újra itt van. A Beatles mellett a Kinks, Donovan és a pszichedelikusabb Rolling Stones hatása is letagadhatatlan, ami pedig a lemezcímet illeti, az arra a botrányra is reflektál, amikor Szörényi Szabolcs többedmagával egy verekedésbe keveredett Pécsen. A nyitó dalon kívül az Illések és pofonok tele van remekül hangszerelt, időtálló slágerekkel, ilyen például a Keresem a szót, az Ígérd meg, az Oh kisleány, a Sárika vagy a többféleképp is értelmezhető Reklám úr.

Az 1969-as albumot Szörényi Levente, Bródy János, Ligeti Gyuri (We Are Rockstars), illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 1-jén, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Lerántottuk a leplet a Petőfi TOP 50 magyar album utolsó öt tételéről is a sorozat vasárnap esti, záró adásában. Csupa csemegét hagytunk a végére a 60-as évektől az ezredfordulóig válogatva, hihetetlen népszerűséget ígérő debütálólemezeket, és országos ismertséget adó érett albumokat egyaránt. 

A sorozat utolsó heti válogatásba került az Illés zenekar elképesztő műfaji kavalkádot és szokatlan zenei megoldásokat tartalmazó, 1969-es albuma, a fokozatosan egyre ismertebbé váló Quimby egyik legihletettebb, az együttest népszerűségében a Kispál mellé emelő, 1999-es lemeze, és a Led Zeppelintől és a Deep Purple-től egyaránt merítő hard rock együttes, a Piramis hatalmas kritikai- és közönségsiker hozó, 1977-es bemutatkozó albuma. A záró adásra hagytunk két másik csemegét, a rendkívül egyedi szövegiről és remek gitártémáiról is ismert, pécsi Kispál és a Borz, vagyis az évtized legnépszerűbb magyar rockzenekarának 1991-es, bemutatkozó nagylemezét, valamint egy hihetetlenül tehetséges dalszerző, Bérczesi Róbert az ezredfordulón alapított új zenekara, a Hiperkarma 2000-es debütáló lemezét.

A ma este megidézett albumokat is sorra visszahallgathatjátok  hétfőtől péntekig a Kultúrfitneszben!

Petőfi TOP 50 magyar album - 10. adás: 

Illés – Illések és pofonok (1969)

Quimby – Ékszerelmére (1999)

Piramis – Piramis (1977)

Kispál és a Borz – Naphoz Holddal (1991)

Hiperkarma – Hiperkarma (2000)

Hozzászólnál? Itt lehet!

Mindegyik nagy zenekarnak megvan a maga főműve - az LGT esetében ez az 1980-as Loksi album, amit egyesek a Pink Floyd The Walljához szoktak hasonlítani, mert nem sokkal később jelent meg, szintén dupla mű, és hasonlóan epikus a hangvétele. Ezen az albumon (mely az LGT hetedik sorlemeze) kovácsolódott végképp össze a legklasszikusabbnak nevezhető, és lényegében máig érvényes Presser-Somló-Karácsony-Solti felállás, és nagyon fontos még megemlíteni Sztevanovity Dusán dalszövegírói teljesítményét is.

Egy négy különböző részre (Álom - Élet - Játék - IV. Oldal) osztott, 76 perces konceptalbummal van dolgunk, mely az elejétől a végéig egyenértékű dalokat tartalmaz, ugyanazon a magas színvonalon, talán egyetlenegy, a többinél híresebb felvétellel, ez pedig nem más, mint az Embertelen dal című sláger. A Loksi ezután még két lemezt jelentetett meg, majd feloszlott, de a rendszerváltás utáni időszak bebizonyította, hogy Magyarországon nem létezik a feloszlott zenekar fogalma, így időnként Presserék is összeállnak egy-egy koncert, vagy akár lemez erejéig.

Az 1980-as albumot Karácsony János, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 28-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A Heaven Street Seven pont húsz éve alakult, vagyis akkor, amikor beindult a britpop, mely Szűcs Krisztián és társainak ízlésén elég komoly nyomott hagyott. Az első két album, a Tick Tock No Fear és a Goal még jelentős mértékben az akkor regnáló brit zenekarok (Blur, Oasis, Supergrass, stb.) hatása alatt született, az 1998-as Budapest Dollson viszont egyrészt már magyar szövegek is felbukkantak, másrészt a srácok egyre jobban elkezdtek távolodni a Cool Britanniától.

A 2000-es Cukor albumon aztán már egy egészen más arcát mutatta a zenekar, egyrészt mert ekkorra csatlakozott hozzájuk az azóta neves producer/hangmérnökké vált Takács 'Jappán' Zoltán, másrészt az albumon jelentős mértékben hagyta rajta a keze nyomát a Milkovics-Moldvai kettős a Neóból (Szűcs akkortájt a Neóban is állandó tagnak számított). A sound ekképpen kellően modern és elektronizált lett, de a gitárok se nagyon szorultak a háttérbe, slágerek pedig szerepelnek itt bőven: a bossanovás Sajnálom, az ugrálós Mozdulj! vagy a kereskedelmi rádiókat is meghódító Hol van az a krézi srác? a mai napig kiemelt helyen szerepel a HS7 szettlistájában.

A 2000-es albumot Szűcs Krisztián és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 27-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A részben Amerikában nevelkedő Fenyő Miklós a Hungária élén csinált egy csúcsslágert a hatvanas évek végén (bár a Csavard fel a szőnyeget eredetileg csak egy kislemez B-oldalként jelent meg), viszont egészen 1980-ig kellett várnia az igazán nagy, mindent elsöprő sikerre. Akkortájt az újhullám uralta nyugati popzenében nem igazán volt divat visszanyúlni az ötvenes évekhez, Fenyő viszont nem törődött a trendekkel, és úgy döntött, hogy visszahozza Magyarországra Elvis Presley, Little Richard, Chuck Berry és társaik szellemét.

Hogy mindez ennyire kiválóan sikerült, abban az is szerepet játszott, hogy a Hungária ekkor tele volt fiatal, tettrekész és rendkívül tehetséges zenészekkel - elég csak Novai Gábor és Szikora Róbert nevét említeni, de Dolly is ekkor lett az együttes tagja. A tracklist valóságos bestofnak tekinthető, és ritka az olyan házibuli, ahol ne csendülne fel a Csókkirály, a Dzsungelrock, a Micsoda buli vagy a Casino Twist.

Az 1980-as albumot Fenyő Miklós, Dolly, Kékes Zoltán, Novai Gábor, Marót Viki és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 26-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!

A Vad Fruttik tulajdonképpen már 1996-ban megalakultak, de komolyabb ismertségre csak közel 10 évvel később tettek szert, az első albumra (Rózsikámnak digitálisan) pedig egészen 2006-ig kellett várni. Az első album Sárga Zsiguli című slágere, illetve a két évvel későbbi Egy éjszaka Bohémiában már igencsak komoly sikereket ért el, a kispálos hagyományokat ápoló Vad Fruttik pedig szép lassan az ország egyik legnépszerűbb zenekara lett.

A Fénystopposok, amelyet a Lovasi András vezette Megadó Kiadó jelentetett meg, még egy lapáttal rátett az addigi érdemekre, a srácok repertoárja pedig olyan slágerekkel bővült, mint a Lehetek én is, az elektronikus beütésű Nem hiszek, a Városlakó, a Boroskóla vagy a 30Y-t is megidéző Embergép. Likó Marcell és társai azóta még a Mahasz-lista első helyét is megjárták tavalyi albumukkal (Darabok), úgyhogy manapság tényleg nem nagyon találni náluk népszerűbb magyar zenekart a fesztiválokon.

A 2010-es albumot Likó Marci, Vitáris Iván és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 25-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!

Akárcsak a Rolling Stones, úgy az Omega is 1962-ben alakult, és Jaggerékhez hasonlóan Kóbor János és társai is együtt vannak még. Az első albumra (Trombitás Frédi és a rettenetes emberek) hat évet kell várni, bár a külföldön Omega Red Star néven ismert együttes előbb készített idegen nyelvű anyagot, mint magyart. A hirtelen nagy belelendülésben az is szerepet játszott, hogy beszállt a zenekarba Presser Gábor, aki akkori párjával, Adamis Annával futószalagon gyártotta a jobbnál jobb ötleteket.

Az 1969-es második albumon, a 10000 lépésen jó pár überslágert találunk, például a régi vágású, beates Petróleumlámpát vagy az 1958-as boogie-woogie klubban című bohóckodást, a pálmát viszont egyértelműen a Gyöngyhajú lány című, nagyszabású ballada viszi el, melyből több nyelven is készült verzió. A leghíresebb feldolgozása a White Dove volt a nagy haverzenekartól, a Scorpionstól, mígnem 2013-ban jött Kanye West, és vitatható körülmények között hangmintázta a dalt Yeezus című lemezére. Az Omega később még egy lemezt készített Presserrel, majd az ő kiválása után másabb vizekre evezett és fokozatosan elmerült az űrrockban.

Az 1969-es albumot Benkő László, Kóbor János, Milkovics Mátyás, Vitáris Iván és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 24-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!