A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Horváth Károly eleinte a Decca zenekar énekese volt, mely hamarosan új nevet (Olympia) választott magának. Később az Afriaca tagja lett, és Afrikában lépett fel, hazatérve pedig ő lett a Generál frontembere. A külföldön is jegyzett együttes feloszlását követően lényegében végigvendéglátózta a nyolcvanas éveket nyugaton, majd a rendszerváltást követően a Tátrai Band énekese lett.
Első szólólemezére meglehetősen sokáig, 1994-ig kellett várni, és a hatalmas siker arról árulkodott, hogy mekkora tartalékok rejlenek a rekedtes hangú énekesben. Az elsősorban bluesos-jazzes, másodsorban funkys/soulos album szinte összes dala sláger lett: a Jég dupla whiskyvel, a Skandinávéjszakák, a Nézz az ég felé vagy a Könnyű álmot hozzon a szél egy későn, de azért még idejében kibontakozó szólókarrier nagyszerű indulását jelentették.
Az 1994-es albumot Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 8-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Az elmúlt 50 év általunk legjobbnak tartott ötven magyar könnyűzenei albumát már bemutattuk az elmúlt hetekben, azonban sok nagyon jó lemez született még ebben az időszakban, ami nem fért bele a listába, mégis fontos róluk beszélni. Éppen ezért az elkövetkező két hétben újabb korongokkal érkezünk!
Nagy István Steve és Babucs Kriszta a stúdióban
„A Petőfi TOP 50 sok izgalmas élménnyel gazdagított. Elsősorban nagy élmény volt sok olyan előadóval, zenésszel találkozni, akiknek zenéit gyerekkoromban a szüleim sokat hallgatták. Ahogy összeállt a kép az elmúlt ötven év könnyűzenei piacának mozgatóiról, egyre átláthatóbb lett a három T, vagyis, a Támogatott, Tűrt, és Tiltott rendszere” – mondja Babucs Kriszta, a sorozat háziasszonya. „Érdekes volt, hogy a mostani nagyon zenészeink szinte mindegyike említette az Illést, mint meghatározó zenekart, az elmúlt 25 évből pedig a Kispált. Éppen ezért volt klassz Lovasi Andrással beszélgetni a stúdióban, hogy ő vajon érzi-e ezt a hatást a mai könnyűzenei utánpótlásban, de nagy kihívás volt egy stúdióba beültetni a Suhancos két tagját, Szabó Balázst és FankaDelit, akik nem éppen a legnagyobb barátságban hagyták abba a közös zenélést, mégis hajlandóak voltak a Petőfi TOP 50 kedvéért félretenni a régi sérelmeket...”
Bővített kiadásunk e heti fordulójába öt különböző stílusú, de jól ismert lemezbe hallgatunk bele: Charlie első, bluesos-jazzes szólólemezébe, amely egy hosszabb, negyedszázados pálya után tette országosan ismertté Horváth Károly nevét, Kardos-Horváth János alterzenekara, a Kaukázus népszerűségét megalapozó 2008-as albumába, valamint a nyolcvanas évek kultuszzenekara, a Pajor Tamás vezette Neurotic egyetlen hivatalos kiadványába, egy dokumentumfilm soundtrackjébe.
Szintén e héten tárgyaljuk a hatvanas évek harmadik számú beatzenekara, a Metro bemutatkozó albumát, valamint az új évezredből a PASO, vagyis Pannonia AllStars Ska Orchestra főművét, amelyen Harcsa Veronika és Kiss Erzsi is közreműködött.
Mert, ahogy a korábbi tíz hétben, úgy a vasárnap este tárgyalt albumokat ezúttal is végighallgatjuk hét közben esténként a Kultúrfitneszben!
Korszakos vállalkozásba kezdett szeptember végén a Petőfi Rádió: tíz hetes sorozatunkban Babucs Kriszta műsorvezetésével a legnagyobb hatású magyar könnyűzenei albumok listáját mutattuk be az elmúlt öt évtizedektől válogatva, és ezt most még egyszer, egyben is megosztjuk veletek! Sorozatunk ötletét elsősorban az a felismerés szülte, hogy a Petőfi Rádió köré gyűlt zenészeknek és hallgatóknak ugyanaz a fontos, ugyanabból táplálkoznak: a magyar nyelvű könnyűzenéből. Az elmúlt fél évszázad magyar popkultúrája, vagyis a dalok, irányzatok és összefüggések ismerete viszont nem magától értetődő. Éppen ez volt a célunk: hozzáadni a magunkét közös popkulturális ismereteinkhez. Bebizonyítani, hogy ha azt mondjuk, vannak dalok és előadók, amelyek és akik máig hatnak, az nem üres frázis, hanem nagyon is kézzelfogható valóság. Hiszen a magyar könnyűzene egy olyan élő, izgalmas és hihetetlenül gazdag közeg, amelyben az Illéstől a Supernemig – hogy csak a listánk két távolabbi tételét említsük – bizonyos értelemben minden és mindennel összefügg.
Azzal nem nagyon érdemes vitatkozni, hogy a magyar könnyűzene közös kulturális kincsünk. Vitatni legfeljebb azt lehet, hogy a magyar popkultúrából melyik albumokat emeltük ki ötvenes listánkban. Mi magunk is sokat vitatkoztunk menet közben azon, melyik albumoknak kellett volna még feltétlenül ott lenniük a Petőfi TOP 50-ben. Készítettünk ezért egy kis kiegészítést, hozzáadtunk még tíz, vitathatatlanul kiemelkedő fontosságú lemezt az ötvenhez. Ez a mi bővített kiadásunk, amelyet vasárnap estétől két héten át Petőfi TOP 50 extra néven fogunk bemutatni nektek.
Addig is, böngésszétek listánkat, és ha arra is kíváncsiak vagytok, személyes válogatásunkban melyik előadó és miért fontos nekünk, kattintsatok a címekre. Jó szórakozást!
A Blabla zenekar megszűnését követően Bérczesi Róbert új zenekart alapított, bár az első Hiperkarma albumon hallható dalok jelentős részét tulajdonképpen még egyedül készítette. A címnélküli debüt, rajta az emblematikus logóval, egy hihetetlenül tehetséges dalszerző munkája, aki talán a legidézhetőbb dalszövegíró Pajor Tamás óta. Ami pedig a zenei részt illeti, sokak szerint Bérczesi lett a magyar Beck, legalábbis a hangzásvilágot tekintve mindenképpen. A szövegek terén Pajor mellett még Lovasi Andrást nevezhetjük előképnek, de a Hiperkarma szerencsére nem lett Kispál-epigon, hiszen rögtön egy egyedi látásmódot és hangulatot tükrözött.
A lemezen sorjáznak a slágerek, a tévéműsorcímet is ihlető Dob+basszus, a Lidocain, a Felejtő, a Zöldpardon egyaránt instant klasszikus lett, és egy komplett generáció fújja kívülről a szövegeit. A három évvel későbbi folytatás, az Amondó ugyancsak remekül sikerült, de aztán Bérczesi élete kisiklott, és egészen az idei évig kellett várni a megtisztulásra: a Konyharegény című, ugyancsak remek album már egy újjászületett dalszerző kája lett.
A 2000-es albumot Bérczesi Robi, Frenk, Soma és Zsombor a Carbovarisból, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 5-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
A pécsi Kispál és a Borz négytagú zenekarként indult 1987-ben, de aztán Ózdi Rezső kiválásával a többiek trióként folytatták tovább, Lovasi András pedig átnyergelt a basszusgitárra. A lemezcím érdekessége, hogy a tagok a Napozz Holddal címet adták az albumnak, de a borítót készítő grafikus mindezt félrehallotta a telefonban. Az 1991-ben megjelent album egyből egyedi hangzásról tanúskodik, amihez talán az is hozzájárult, hogy Kispálék nem követtek semmilyen külföldi trendet - ahogy az a nemrég kiderült Lovasi könyvből is kiderül, a nyolcvanas évek végén Pécsen nem igazán voltak titkos csatornák, amiken keresztül a zenészek külföldön aktuális kultuszkedvenceket ismerhettek volna meg.
Viszont pont ez járult hozzá az album eredetiségéhez, és amit hallunk, az valahol a magyar beathagyományok továbbgondolása, rendkívül egyedi szövegekkel, remek gitártémákkal és énekdallamokkal. A Naphoz Holddal a 90-es évek legnépszerűbb magyar rockzenekarának nagyszerű beindulása, elejétől a végéig csúcsdalokkal: Lefekszem a hóba, Húsvágó hídverő, Barlangban dobolok, Szőkített nő, a később Lovasi másik zenekarának nevét ihlető Kicsi csillag... Igazából akkor járunk a legjobban, ha a teljes tracklistát felsoroljuk.
Az 1991-es albumot Lovasi András, Bérczesi Robi, Frenk, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 4-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
A kezdetek kezdetén még instrumentális zenekarként indult a Piramis, de miután Révész Sándor kivált a Generálból és beszállt Som Lajosékhoz, már természetesen éneklős dalokra váltottak. Amíg nyugaton ekkoriban történt a nagy punk robbanás, addig a Piramis a hard rockhoz, elsősorban a Led Zeppelinhez (Révész orgánuma) és a Deep Purple-höz (orgonahangzás) nyúlt vissza. Helyesen tették, mert az együttes bemutatkozó albuma rögtön hatalmas kritikai- és közönségsiker lett.
A Szabadnak születtem kiváló nyitány, a Ha volna két életem című ballada pedig az egyik legnépszerűbb dal lett a Piramis életműben. Természetesen vannak még itt emlékezetes darabok, például a tízperces nyújtott instrumentális prog-szörnyeteg, A fénylő piramisok árnyékában, a Who-féle Won't Get Fooled Again hangulatából táncdallá változó Ki tudja, hol van vagy A becsület című hard rock himnusz. Az album megjelenését követően a Piramis az ország legnépszerűbb zenekara lett, egy olyan frontemberrel, akiért megőrültek a lányok, és aki hamarosan "ezredesnek" vallhatta magát.
Az 1977-es albumot Köves Miklós, Závodi János, Kardos Horváth János, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 3-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!
A Dunaújvárosból induló, és eleinte még angol számokat író Quimby szép lassan és albumról albumra javulva tett szert országos ismertségre. Az 1997-es Diligramm már éreztette, hogy nagy dolgok vannak születőben, a két évvel későbbi Ékszerelmére albumot pedig már egy ereje teljében lévő zenekar adta ki. Kérdés, hogy mennyire más lett volna ez az album, ha Varga Líviusz nem hagyja el az eredeti demószalagokat egy villamoson, de ez ma már teljesen lényegtelen.
A Tom Waits és Nick Cave nyomdokain haladó zenészek dalai ezen a lemezen már kellőképp kiforrottak és letisztultak, nem vonakodnak bevonni némi elektronikát sem, Kiss Tibor frontember szövegíróként pedig ekkorra emelkedett a legnagyobbak közé. Az Androididő, a Halleluja, a Libidó, az Olé és az Unom ennek a lemeznek a csúcsdalai, ami pedig külön öröm, hogy a perkás Líviusz is remek énekteljesítményt nyújt. A zenészek 2002 végétől, a Káosz amigos albumot követően Tibi személyes problémái miatt kétéves kényszerpihenőt tartottak, viszont miután visszatértek, az ország legnépszerűbb zenekarává váltak.
Az 1999-es albumot Kiss Tibi és Balanyi Szilárd, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 2-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Az Illés tulajdonképpen már a hatvanas évek közepén országosan ismert zenekar volt, az első nagylemezre mégis 1969-ig kellett várni - ez volt a beszédes című Nehéz az út, mely azonban nem volt klasszikus stúdióalbum, hiszen koncertfelvételek is hallhatóak rajta. Szerencsére még abban az évben megjelent az első, klasszikus értelemben vett lemezük is, az Illések és pofonok, melyen a zenekar egyértelműen csúcsformában játszik.
Valahol egy kicsit ez az Illés Sgt. Peppere, ugyanis elképesztő műfajkavalkádot és szokatlan zenei megoldásokat hallunk, a dalfolyam pedig egy programnyitó intróval kezdődik, ami nem más, mint egyik legismertebb daluk, az Újra itt van. A Beatles mellett a Kinks, Donovan és a pszichedelikusabb Rolling Stones hatása is letagadhatatlan, ami pedig a lemezcímet illeti, az arra a botrányra is reflektál, amikor Szörényi Szabolcs többedmagával egy verekedésbe keveredett Pécsen. A nyitó dalon kívül az Illések és pofonok tele van remekül hangszerelt, időtálló slágerekkel, ilyen például a Keresem a szót, az Ígérd meg, az Oh kisleány, a Sárika vagy a többféleképp is értelmezhető Reklám úr.
Az 1969-as albumot Szörényi Levente, Bródy János, Ligeti Gyuri (We Are Rockstars), illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be december 1-jén, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Lerántottuk a leplet aPetőfi TOP 50 magyar albumutolsó öt tételéről is a sorozat vasárnap esti, záró adásában. Csupa csemegét hagytunk a végére a 60-as évektől az ezredfordulóig válogatva, hihetetlen népszerűséget ígérő debütálólemezeket, és országos ismertséget adó érett albumokat egyaránt.
A sorozat utolsó heti válogatásba került az Illés zenekar elképesztő műfaji kavalkádot és szokatlan zenei megoldásokat tartalmazó, 1969-es albuma, a fokozatosan egyre ismertebbé váló Quimby egyik legihletettebb, az együttest népszerűségében a Kispál mellé emelő, 1999-es lemeze, és a Led Zeppelintől és a Deep Purple-től egyaránt merítő hard rock együttes, a Piramis hatalmas kritikai- és közönségsiker hozó, 1977-es bemutatkozó albuma. A záró adásra hagytunk két másik csemegét, a rendkívül egyedi szövegiről és remek gitártémáiról is ismert, pécsi Kispál és a Borz, vagyis az évtized legnépszerűbb magyar rockzenekarának 1991-es, bemutatkozó nagylemezét, valamint egy hihetetlenül tehetséges dalszerző, Bérczesi Róbert az ezredfordulón alapított új zenekara, a Hiperkarma 2000-es debütáló lemezét.
A ma este megidézett albumokat is sorra visszahallgathatjátok hétfőtől péntekig a Kultúrfitneszben!
Karácsonyi dalra ihlette Palya Beát az anyaság, egészen pontosan az első, kislányával közösen töltött ünnep két évvel ezelőtti emléke. Ahogy az Igazi angyal alapötletéről szóló levelében írja, az anyasággal egy olyan új dolog jelent meg az életében, amit bátran hívhatunk angyali minőségnek.
„Átgondoltam, hogy korábban milyen volt, és Lili születésével milyenné vált nekem ez az ünnep - és meg is lett a dal. Mozgalmas, utazós énekdallamot akartam, ami átvezet engem a régiből az újba, de közben érzékeny zenei szövetet is kerestem (…) A gyermekkori narancsillatú hangulatot felnőttkori magányos szent esték váltották fel – és tudom, hogy ezzel a magányos érzéssel nem vagyok egyedül. A túl korán jövő karácsonyi díszlet, a hópelyhecskék és szent család ábrázolások üresek maradtak számomra. Most azonban itt van nekem egy újfajta melegség, egy újfajta fényesség” – írja az énekesnő az új dalról.
Az Igazi angyal című dalt advent első vasárnapján, a Másnap című műsorunkban hallhattátok először. Az Ej, mi a cool? mai adásában Palya Bea korai karácsonyi ajándékaként megmutatjuk a dalhoz készült videoklipet is – fogadjátok szeretettel!
Mindegyik nagy zenekarnak megvan a maga főműve - az LGT esetében ez az 1980-as Loksi album, amit egyesek a Pink Floyd The Walljához szoktak hasonlítani, mert nem sokkal később jelent meg, szintén dupla mű, és hasonlóan epikus a hangvétele. Ezen az albumon (mely az LGT hetedik sorlemeze) kovácsolódott végképp össze a legklasszikusabbnak nevezhető, és lényegében máig érvényes Presser-Somló-Karácsony-Solti felállás, és nagyon fontos még megemlíteni Sztevanovity Dusán dalszövegírói teljesítményét is.
Egy négy különböző részre (Álom - Élet - Játék - IV. Oldal) osztott, 76 perces konceptalbummal van dolgunk, mely az elejétől a végéig egyenértékű dalokat tartalmaz, ugyanazon a magas színvonalon, talán egyetlenegy, a többinél híresebb felvétellel, ez pedig nem más, mint az Embertelen dal című sláger. A Loksi ezután még két lemezt jelentetett meg, majd feloszlott, de a rendszerváltás utáni időszak bebizonyította, hogy Magyarországon nem létezik a feloszlott zenekar fogalma, így időnként Presserék is összeállnak egy-egy koncert, vagy akár lemez erejéig.
Az 1980-as albumot Karácsony János, illetve Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 28-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!
A Heaven Street Seven pont húsz éve alakult, vagyis akkor, amikor beindult a britpop, mely Szűcs Krisztián és társainak ízlésén elég komoly nyomott hagyott. Az első két album, a Tick Tock No Fear és a Goal még jelentős mértékben az akkor regnáló brit zenekarok (Blur, Oasis, Supergrass, stb.) hatása alatt született, az 1998-as Budapest Dollson viszont egyrészt már magyar szövegek is felbukkantak, másrészt a srácok egyre jobban elkezdtek távolodni a Cool Britanniától.
A 2000-es Cukor albumon aztán már egy egészen más arcát mutatta a zenekar, egyrészt mert ekkorra csatlakozott hozzájuk az azóta neves producer/hangmérnökké vált Takács 'Jappán' Zoltán, másrészt az albumon jelentős mértékben hagyta rajta a keze nyomát a Milkovics-Moldvai kettős a Neóból (Szűcs akkortájt a Neóban is állandó tagnak számított). A sound ekképpen kellően modern és elektronizált lett, de a gitárok se nagyon szorultak a háttérbe, slágerek pedig szerepelnek itt bőven: a bossanovás Sajnálom, az ugrálós Mozdulj! vagy a kereskedelmi rádiókat is meghódító Hol van az a krézi srác? a mai napig kiemelt helyen szerepel a HS7 szettlistájában.
A 2000-es albumot Szűcs Krisztián és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 27-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
A részben Amerikában nevelkedő Fenyő Miklós a Hungária élén csinált egy csúcsslágert a hatvanas évek végén (bár a Csavard fel a szőnyeget eredetileg csak egy kislemez B-oldalként jelent meg), viszont egészen 1980-ig kellett várnia az igazán nagy, mindent elsöprő sikerre. Akkortájt az újhullám uralta nyugati popzenében nem igazán volt divat visszanyúlni az ötvenes évekhez, Fenyő viszont nem törődött a trendekkel, és úgy döntött, hogy visszahozza Magyarországra Elvis Presley, Little Richard, Chuck Berry és társaik szellemét.
Hogy mindez ennyire kiválóan sikerült, abban az is szerepet játszott, hogy a Hungária ekkor tele volt fiatal, tettrekész és rendkívül tehetséges zenészekkel - elég csak Novai Gábor és Szikora Róbert nevét említeni, de Dolly is ekkor lett az együttes tagja. A tracklist valóságos bestofnak tekinthető, és ritka az olyan házibuli, ahol ne csendülne fel a Csókkirály, a Dzsungelrock, a Micsoda buli vagy a Casino Twist.
Az 1980-as albumot Fenyő Miklós, Dolly, Kékes Zoltán, Novai Gábor, Marót Viki és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 26-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!
A Vad Fruttik tulajdonképpen már 1996-ban megalakultak, de komolyabb ismertségre csak közel 10 évvel később tettek szert, az első albumra (Rózsikámnak digitálisan) pedig egészen 2006-ig kellett várni. Az első album Sárga Zsiguli című slágere, illetve a két évvel későbbi Egy éjszaka Bohémiában már igencsak komoly sikereket ért el, a kispálos hagyományokat ápoló Vad Fruttik pedig szép lassan az ország egyik legnépszerűbb zenekara lett.
A Fénystopposok, amelyet a Lovasi András vezette Megadó Kiadó jelentetett meg, még egy lapáttal rátett az addigi érdemekre, a srácok repertoárja pedig olyan slágerekkel bővült, mint a Lehetek én is, az elektronikus beütésű Nem hiszek, a Városlakó, a Boroskóla vagy a 30Y-t is megidéző Embergép. Likó Marcell és társai azóta még a Mahasz-lista első helyét is megjárták tavalyi albumukkal (Darabok), úgyhogy manapság tényleg nem nagyon találni náluk népszerűbb magyar zenekart a fesztiválokon.
A 2010-es albumot Likó Marci, Vitáris Iván és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 25-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
George Ezra fél év elteltével visszatért Budapestre. Ezúttal nem vonattal érkezett hozzánk rajongói társaságában, ugyanakkor rengeteg külföldit vonzott az Akvárium klubba. És aki eljött, bizony nem bánhatta meg: Ezra már nem is szólóelőadóként, hanem saját zenekarral állt színpadra, ráadásul magával hozta az idei év másik izgalmas befutóját, a 23 éves angol énekesnőt, Rae Morrist is.
Akárcsak a Rolling Stones, úgy az Omega is 1962-ben alakult, és Jaggerékhez hasonlóan Kóbor János és társai is együtt vannak még. Az első albumra (Trombitás Frédi és a rettenetes emberek) hat évet kell várni, bár a külföldön Omega Red Star néven ismert együttes előbb készített idegen nyelvű anyagot, mint magyart. A hirtelen nagy belelendülésben az is szerepet játszott, hogy beszállt a zenekarba Presser Gábor, aki akkori párjával, Adamis Annával futószalagon gyártotta a jobbnál jobb ötleteket.
Az 1969-es második albumon, a 10000 lépésen jó pár überslágert találunk, például a régi vágású, beates Petróleumlámpát vagy az 1958-as boogie-woogie klubban című bohóckodást, a pálmát viszont egyértelműen a Gyöngyhajú lány című, nagyszabású ballada viszi el, melyből több nyelven is készült verzió. A leghíresebb feldolgozása a White Dove volt a nagy haverzenekartól, a Scorpionstól, mígnem 2013-ban jött Kanye West, és vitatható körülmények között hangmintázta a dalt Yeezus című lemezére. Az Omega később még egy lemezt készített Presserrel, majd az ő kiválása után másabb vizekre evezett és fokozatosan elmerült az űrrockban.
Az 1969-es albumot Benkő László, Kóbor János, Milkovics Mátyás, Vitáris Iván és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 24-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Öt újabb albumba hallgattunk bele ma este aPetőfi TOP 50 magyar albumutolsó előtti adásában. Ezúttal valóban öt évtizedet fog át a heti válogatás, hiszen 1969-es a legrégebbi és 2010-es a legfrissebb lemez – mégis közös bennük, hogy ezeknek az albumoknak a dalai nélkül nem lehet valamirevaló házibulit rendezni még ma sem!
Heti válogatásukban szerepel a magyar Rolling Stonesként jellemezett zenekar 69-es lemeze. Egy időben alakultak Jaggerékkel, és hozzájuk hasonlóan máig együtt vannak, a Petróleum lámpa vagy a Gyöngyhajú lány című dalaikat pedig még ma sem ciki ráereszteni a barátokra egy házibulin. A legfrissebb, 2010-es album a válogatásból egy olyan frontember-centrikus zenekarhoz kapcsolódik, akik 10 évvel megalakulásuk után adták csak ki első lemezüket, azóta viszont hasítanak, és a Lehetek én is vagy az Embergéb című daluk nélkül nem nagyon engedik haza őket a fesztiválokról a rajongók. Szerepel a válogatásban a 80-as éves supergroupja, amelynek utódzenekarairól már esett szó a Petőfi TOP 50-ben, különlegességük pedig leginkább az, hogy az elavultnak hitt rock and roll stílussal arattak hatalmas sikert 1980-ban, hiszen az ekkor megjelent Csókkirály vagy Casino Twist nélkül tényleg nincs házibuli. Ezen a héten tárgyaljuk a britpop idején alakult, ám leginkább harmadik, már tisztán magyar nyelvű albumával befutó együttest, akiknek az ezredfordulón megjelent Mozdulj vagy a Hol van az a krézi srác című dalai szintén kötelező bulikellékek, csakúgy mint az egyik legnagyobb hatású magyar rockzenekar Embertelen dal vagy A dal a miénk című slágerei, amelyek az egyik, ha nem a legjelentősebb, kétlemezes konceptalbumukon jelentek meg.
Az Omega, a Vad Fruttik, a Hungária, Heaven Street Seven és az LGT vasárnap este megidézett albumait hétfőtől péntekig sorra visszahallgathatjátok a Kultúrfitneszben!
Szeretnétek Ti is beleszólni abba, hogy ki legyen Európa kedvenc popzenésze? Akkor hajrá, szavazzatok a 2015-ös EBBA-díjazottakra, és kis szerencsével élőben találkozhattok kedvenc előadóitokkal januárban az Eurosonic fesztiválon, Groningenben!
Ebben az észak-holland egyetemi városban rendezik meg évről-évre az európai zeneipar egyik legrangosabb rendezvénye, a European Border Breakers Awards (EBBA) díjátadó ceremóniáját az Eurosonic Noorderslag fesztivál keretében. Az Európai Bizottság által létrehozott, évente kiosztott EBBA-díjjal tíz olyan feltörekvő előadóművész vagy együttes teljesítményét ismerik el, akik az előző évben, első külföldön kiadott lemezükkel hazájukon kívül is jelentős közönségsikert értek el. A kitüntetettek között szerepelt a korábbiakban például Adele, a Tokio Hotel, az Icona Pop vagy éppen a Heaven Street Seven.
A 2015-ös díjazottakat már idén októberben megnevezték, most tehát a közönségszavazáson van a hangsúly. Aki december 19-ig részt vesz az internetes szavazáson, az automatikusan bekerül egy sorsolásba, és kis szerencsével az a kiválasztott lehet, aki partnerével együtt meghívást kap az EBBA díjátadó televíziós show-műsorára, 2015. január 14-ére a hollandiai Groningenbe!
Kikre lehet szavazni?
A díjazottak között találjuk aKlangkarussellosztrák elektronikus tánczenei duót, a kortárs Nina Simone-nak kikiáltott belga jazzénekesnőt,Melanie De Biasiót, a MØművésznévenalkotóKaren Marie Ørsted dán énekesnőt, az egzotikus származású Adila Sedraïa francia R&B énekesnőt, akit Indilanéven ismert és kedvelt meg a közönség, valamint a német illetőségű Milky Chancefolktronic duót, akik az idei VOLT-on is felléptek. A 2015-ös kitüntetettek közé került a Take Me To Church című slágerével egy csapásra befutó ír énekes-dalszerző, Hozier,az idei Eurovíziós Dalfesztiválon második helyen végzett holland együttes, a The Common Linnets, a nyári bulik királyának tartott norvég DJ-producer, Todd Terje, a leginkább a Habits című slágeréről ismert népszerű svéd popénekesnő, Tove Lo,és végül, de nem utolsósorban a már 24 évesen világsztárnak mondható brit énekes,John Newman, akit a Petőfi Rádió közönségének végképp nem kell bemutatni.
Az 1974 környékén alakult Edda, miután átesett számos kezdeti tagcserén és zenekari haláleseten, szép lassan az ország legsikeresebb vidéki rockzenekarává avanzsált. Az 1980-ban kiadott első lemez hatalmas sztárokat kreált Pataky Attiláékból, ami nem is csoda, hiszen az album olyan rockhimnuszokat tartalmazott, mint a Fémszívű fiú, a Minden sarkon álltam már vagy az Elhagyom a várost.
A folytatásra nem kellett sokáig várni, egy évvel később már jött is a 2-es album, és mint aztán kiderült, az Edda sokkal szívesebben látta el szimplán számokkal a lemezeket, mintsem rendes címekkel. Az új munka teljes mértékben felnőtt elődjéhez, hiszen egyrészt a zenészek továbbra sem az értelmiségi rétegeket, hanem a népet szólították meg, másrészt a dalszerzői véna egyáltalán nem gyengült, sőt. A Kölyköd voltam és Ahűtlen a mai napig az együttes leghíresebb számai közé tartoznak, de a többi szerzeményre se lehet panaszunk, csupán arra, hogy az Engedjetek saját utamon című dal politikai okokból lemaradt az albumról.
Az 1981-es albumot Pataky Attila és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 21-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Az elmúlt két évtized egyértelműen legsikeresebb magyar szólóelőadója a nyolcvanas évek végén tűnt fel a Depeche Mode-ra erőteljesen hajazó Bonanza Banzai frontembereként, 1993-ban pedig saját elkezdett saját lemezeket is kiadni. A Karcolatok című szólóbemutatkozás már kellőképpen megadta az alaphangot, az egy évvel későbbi Test után meg már teljesen nyilvánvaló volt, hogy egy rendkívül ambiciózus és hihetetlenül profi előadóval van dolgunk.
Ennek az albumnak az az érdekessége, hogy nem szerepelnek rajta hatalmas slágerek, Ákost inkább későbbi dalaival azonosítjuk, viszont rendkívül egységes, üresjáratok nélküli lemezről beszélhetünk. Az indiai hatásokat is mutató címadó dal, az ekkor még létező Bonanzát megidéző Dekadens és a rockosabb Idelenn idegen mellett csupa egyenrangú emlékezetes szám szerepel a Testen, az előadó egy olyan korszakából, amikor divatot teremtő, hátul és oldalt leborotvált, felül viszont hosszú frizurát viselt.
Az 1994-es albumot Ákos, Manoya és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 20-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Az idén 25 éves jubileumát ünneplő Tankcsapda mindig is megmaradt debreceni zenekarnak, soha nem költöztek Budapestre, mert Lukács László frontember szerint akkor nagyon hamar feloszlottak volna. A legjobb méreg című album punkos/metalos ihletésű dalai futtatták be a zenekart 1992-ben, és nem sokkal a megjelenés után már rengetegen fújták Lukács szövegeit kívülről. A sikesztori aztán folytatódott, az együttes többi albuma is hatalmas példányszámban kelt el a kilencvenes években, és az új évezredbe érve a 'Csapda szintén egy nagyszerű munkával rukkolt elő.
A zenekarnak ekkor az (is) adott egy erőteljes lökést, hogy Fejes Tamás lett a dobos, aki új lendületet vitt a dalokba. Az Ez az a ház a zenekar egyik legnagyobb slágere lett, de szintén népszerűvé vált a Mindig péntek és az Üdvözöl a Pokol is. A Mahasz által az év rockalbumának nevezett Agyarországot követően sem csökkent a trió iránti lelkesedés, a Tankcsapda a mai napig a legnagyobb hazai helyszíneken koncertezik, kivétel nélkül telt ház előtt.
A 2001-es albumot Lukács Laci, Fejes Tomi és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 19-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
A mai napon, november 19-én a Petőfi Rádióban a magyar népzene kiemelkedő zászlóhordozójáé, a Csík zenekaré a főszerep - a hamarosan 50 éves Csík Jánosnak pedig sok boldogságot kívánunk!
Csík János - (Fotó: Ujvári Sándor / MTI)
Egy héttagú zenekar, amely 1988 óta már Kossuth-díjjal és több platinalemezzel büszkélkedhet. Eszük ágában sincs a legpopulárisabb divathullámot követni, vagy kifejezetten a fiatalokat megszólítani – mégis tízen- és huszonévesek is tömegével járnak a fellépéseikre. Népzenei vonalat képviselnek, amellyel nem könnyű manapság érvényesülni, vidéki formációként mégis lefőztek nagyobb előnnyel induló fővárosi táncházakat és táncegyütteseket. Nem volt ez céljuk, egyszerűen csak eljuttatták a közönséghez azt, amit akartak.
Csík János Kecskeméten verbuválta a csapatot. Cimbalom, nagybőgő, hegedű, brácsa, fúvós hangszerek, és népdalt az alternatívval keveréshez méltó énekhangok. Néhány tag persze cserélődött az évek során, de többen a kezdetektől fogva itt vannak és állandóan újítják, formálják, frissítik az együttest. Számtalan lemezt, rajta utánozhatatlan vonós-, fúvós- és cimbalomjátékot, súlyos, kacagó és ríkató gondolatot, falusi utcákra és parasztházakba repítő hangulatot, esőt és sarat, semmit nem értő senkit, lélekképet, tiszta szívet és szívbe rejtett pillanatot adtak már nekünk. Sőt, egy leckét is a kitartáshoz. Csík János 2002-ben átvészelt egy súlyos baleset okozta kartörést, amely azt is kérdésessé tette, egyáltalán foghat-e még vonót a kezébe. Neves zenészek és rajongók fogtak össze, az ő támogatásukkal és a mérhetetlen hittel a prímás visszatérhetett az életét jelentő hegedűzéshez.
A Petőfin a mai napon minden órában beszélgetünk olyasvalakivel, aki dolgozott, alkotott, zenélt már a Csík zenekarral. Itt lesz Őze Áron, Mihalik Ábel, Süveges Gergő, Lovasi András, Berecz András, Lévai Balázs, Dresch Mihály, Kiss Tibi, Rúzsa Magdi és Dióssy D. Ákos.
Megosztunk érdekességeket az együttesről, amely délután 4-től élőben zenél a stúdiónkban. És persze a születésnapossal is beszélgetünk. Csík János éppen 50. életévének napján, december 30-án készül zenekarával az óévbúcsúztató koncertre.
Apropó, erre jegyeket is nyerhettek minden órában. Csak figyeljétek a Facebook-ot!
A Beck testvérek ajkai származásúak és egy régi szombathelyi buszjáratról nevezték el a 30Y-t, viszont a zenekart már Pécsen alapították a 2000-es évek elején. Részben a Jane's Addiction mintájára az első album egy koncertlemez volt 2004-ben, a stúdiódebüt pedig 2006-ban jelent meg Csészényi tér címmel. A srácok aztán alaposan belelendültek, 2007-ben ugyanis újabb albumot adtak ki, a Semmi szédítő magasságot. Ezen a lemezen dolgozott velük először a Heaven Street Seven szintetizátorosa, Takács 'Jappán' Zoltán, aki azóta az egyik legjelentősebb hazai producer/hangmérnökké nőtte ki magát.
A 2008-as No. 4 volt aztán Jappán első igazán komoly produceri munkája, a zenekar pedig ismételten jó formát mutatott, és továbbra is olyan elődök nyomdokain kalandozott, mint a Muse, a Pearl Jam, a Blur, a Radiohead, a Queens Of The Stone Age vagy természetesen a szintén pécsi illetőségű Kispál és a Borz. Az olyan dalok, mint a Felhő, az Azt hittem érdemes, a Karambol vagy az Olyan csak olyan szövegét manapság is egy emberként énekli a közönség a koncerteken.
A 2008-as albumot Beck Zoli, Varga Ádám és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 18-án, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta után Katona Klári volt az első magyar popénekesnő, aki szólólemezt készíthetett. Az 1977-es debütáláshoz, a Savanyú a csokoládéhoz még a Bergendy zenekar nyújtott segítséget, az egy évvel későbbi Láthatod boldog vagyok albumon pedig már a V'Moto Rock kísérte az egyedi frizurát viselő énekesnőt. Mindkét esetben Demjén Ferenc szerezte a dalok többségét, ám Katona ekkor egy időre perifériára került, bár érdekes módon pont ezidőtájt hatalmas sikereket ért el Kubában.
1981-ben újabb lemez készítésébe fogott, és ekkor már Presser Gábor írta neki a számokat, melyekben az LGT tagjai zenélnek. Az énekhang sokféle regisztert jár be, a hangszerelés izgalmas, és szinte ahány dalt hallunk, annyira műfaj jön szembe velünk. Van itt jazz, blues, pop, több dalban, köztük az óriási sikert arató Miért ne című slágerben még Jamaica zenei világa is megidéződik. A Titkaim a nyolcvanas évek talán legjobb női lemeze, melynek köszönhetően Katona Klári annak az évtizednek a legnépszerűbb énekesnője lett.
Az1981-es albumot Katona Klári, Manoya és Nagy István Steve zenei szakértőnk társaságában Babucs Kriszta mutatja be november 17-én, 21 órától a Kultúrfitneszben!
Ha azt mondjuk, hogy Raeen Roes Wilson, akkor nagyon kevesen kapják fel a fejüket, az Angel Haze művésznév viszont már sokkal komolyabb hívószó. A 23 éves rapper-énekesnővel az idei Szigeten beszélgettünk többek között Detroitról, a 22 Jump Streetről és Alec Baldwin zenei ízléséről.
Petőfi Rádió: Detroitból származol. Detroiti zenéken is nőttél fel?
Angel Haze: Nem, és nem is igazán Detroitban nőttem fel, kilencéves koromig laktam csak ott. Igazából mindenféle kultúrán nőttem fel. Sokféle zenét hallgattam különböző helyeken: Kaliforniában, New Yorkban, Georgiában, Észak-Karolinában. Nagyon sokféle zenével megismerkedtem. Nem is nagyon tudom, melyik híres zenész jött Detroitból, leszámítva magamat, meg Big Seant és Mike Posnert. Tényleg nem ismerek mást, haha!
PR: A honlapodon van egy bejegyzés, ahol azt írod, hogy egy éve teljesen elveszítetted az akaraterődet és az életkedvedet. Mi volt ennek az oka, és hogyan sikerült visszanyerned?
AH: Egy csomó személyes dolog okozta, amiről nem esik szó a médiában. Sok csatán mentem keresztül – a lemezkiadóval, a családommal... A tavalyi év nagyon sokat kivett belőlem: dolgoztam az albumon, próbáltam helytállni. Nagyon vacakul éreztem magam a bőrömben. Ami aztán mindent megváltoztatott, az a Glastonbury fesztivál volt. A Pyramid Stage-en léptem fel (az ottani nagyszínpad – a szerk.). Őrületes élmény volt, mert akkor még nem jött ki a lemezem, még rádiós kislemezem sem volt. És mégis működött a dolog, a rajongóimtól rengeteg szeretetet kaptam. Imádtam, és nem volt bennem semmilyen depresszív érzés, mert nagyon pozitív élményben részesültem.
PR: Az albumod egyik dala a Deep Sea Diver címre hallgat. Te is szoktál búvárkodni?
AH: Dehogy, nem is tudok úszni, haha! Soha nem tudnék búvárkodni, kivéve, ha ott lenne velem egy profi oktató. Úgy kipróbálnám.
PR: Az Angel & Airwaves című számodnak van köze az Angels & Airwaves zenekarhoz?
AH: Nagyon tetszik a nevük, úgyhogy lenyúltam a dalomhoz. A nevükön kívül viszont nincs más kapcsolat, a zenéjük például egyáltalán nem hatott rá. Nem szoktam őket hallgatni, a nevük viszont nagyon bejön. Menő. Tudom, hogy pár napja itt volt a Blink-182. Szerintem Tom DeLonge nem is tud az én dalomról.
PR: És az Echelonnak van bármi köze a Thirty Seconds To Mars-hoz?
AH: Nincs. Amikor azt a számot csináltam, még nem is hallottam a Thirty Seconds To Mars-ról. Aztán tudomást szereztem róluk kábé akkor, amikor az én számom megjelent, és csak néztem, hogy ez meg mi?
PR: Nemrég azt írtad ki a Twitterre, hogy ezek az utolsó bulijaid rapperként. Ezután már csak énekelni fogsz?
AH: Igen! Lesz még ez a bulim, meg még egy Svédországban, a Solid Soundon, és aztán rapperként végleg bedobom a törülközőt. Egy ideje már dolgozom egy projekten, ha éppen otthon vagyok, és abban csak énekelek. Valószínűleg már soha nem fogok ugyanilyen bulikat csinálni.
PR: Hogy kerültél fel a 22 Jump Street című film soundtrackjére?
AH: Egyszerűen csak felkértek. Telefonáltak, és mondták, hogy énekelnem kéne a főcímdalban. Mondtam, hogy miért ne? Az első részt nem láttam, úgyhogy ott volt velem valaki, aki felvilágosított az egészről. Szerencsére nem akadtak ki, hogy nem láttam az elsőt. Elmondtak nekem egy pár dolgot, hogy segítsenek a dalszerzésben. Szerencsére működött a dolog, meg tudtam csinálni, szóval jó kis buli volt. Egyáltalán nem volt nehéz meló. Egy nap alatt megcsináltam. A második részt aztán megnéztem, és szerintem nagyon vicces lett. Ott voltam a premieren. Találkoztam a színészekkel is, de Jonah Hillt már korábbról is ismertem. Jó volt egy helyen látni őket.
PR: Melyik Alec Baldwin kedvenc Angel Haze dala? (Angel Haze Alec Baldwin lányával, Ireland Baldwinnal randizik – a szerk.)
AH: Nem tudom. Ő azt szereti, ha énekelek. Meg kéne kérdeznem erről, mert még soha nem gondolkoztam ezen. Érdekes kérdés, rá fogok kérdezni nála, haha!
PR: És melyik a te kedvenc Alec Baldwin filmed?
AH: Hajjaj! Olyan sok van...! Ő az egyik kedvenc színészem, nagyon vicces csávó. Nagyon szeretem a tévés munkáit, például a Stúdiót. A mozifilmjei közül pedig a Beetlejuice-t mondanám. A legelső Alec Baldwin film a legjobb. Akkor még nagyon fiatal volt.
PR: Láttam egy másik tweetet, amiben egy nagyon kedves magyar lánynak mondtál köszönetet.
AH: A reptéren találkoztam egy nagyon kedves magyar lánnyal, aki tippeket adott, hogy mit nézzek meg a városban. Az ilyen apróságok bearanyozzák a napom, mert elég kemény hetem volt, rengeteget repültem, és már herótom van tőle. Ő viszont nagyon jó fej volt.
PR: Mi volt az eddigi legnagyobb Spinal Tap pillanatod?
AH: Az én Spinal Tap pillanatom a Roskilde fesztiválon jött el. Felléptünk headlinerként, és valami nem stimmelt a technikával. A zenekarom meg én mást kezdtünk el hallani a fülesünkben, ráadásul nekem tönkrement a monitorom. Kettő óra helyett végül hajnali négykor tudtunk elkezdeni játszani. Nem működött a cucc, úgyhogy addig nem léphettünk a színpadra. Végül mindenki hallott minden hangsávot, tiszta káosz volt. De aztán mégis az lett életünk egyik legjobb bulija.
